Állatok/Medvelepkék/Amerikai fehér medvelepke

A lap mérete: 5772 bájt

Állatok

Amerikai fehér medvelepke


Amerikai fehér medvelepke


Amerikai fehér medvelepke
(Hyphantria cunea, Syn: -)
Más neve(i): amerikai fehérszövőlepke


Az amerikai fehérmedvelepke rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a medvelepkék családjába tartozó, az egész világon elterjedt növényi kártevő.
A lepke teste 11-16 mm hosszú, szárnyfesztávolsága 35-42 mm (a nőstények kissé nagyobbak). Teste fehéren szőrös. Szárnyaik általában teljesen fehérek, de gyakoriak az olyan példányok is, amelyek szárnyán több sorba rendeződő apró fekete pettyek látható (f. textor). Utóbbiak aránya a hím lepkéknél nagyobb. Elülső lábain élénksárga vagy narancs foltok találhatók.
A hernyó mérete teljesen kifejlődve 35-40 mm. Színe a halványsárgától a sárgászöldön át a szürkésbarnáig terjedhet. Oldalán krémszín csík húzódik. Hátán 12 fekete szemölcspár található, amelyekből hosszú, dús szőrpamacsok sarjadnak. Két változata ismert, az egyik vörös, a másik fekete fejű.
Bábja kb 10 mm hosszú, sötétbarna, a végén 12 jellegzetes nyúlvánnyal.
Észak-Amerikában őshonos, ahol Dél-Kanadától Mexikóig megtalálható. Az 1940-es években került át Magyarországra (első beazonosított példányát Budapesten, a Csepeli-szabadkikötőnél fogták 1940 körül), ahonnan gyorsan elterjedt egész Európában. Ma már Ázsia nagy részén (Közép-Ázsia, Kína, Japán) és Új-Zélandon is megtalálható.
Párosodás után a nőstény apró, gömbölyded petéit egyrétegű csomókban (400-1300) helyezi el a levelek fonákára. A kikelő lárvák előbb elfogyasztják a peteburkot, majd a levelet kezdik enni. A kis hernyók közösen sűrű szövedéket hoznak létre, ennek védelmében táplálkoznak. Eleinte csak néhány levelet szőnek össze, ami aztán kiterjed egész hajtásrészekre, majd a lombkorona jelentős részére. A "hernyófészkek" a lombkorona felső, külső, naposabb részein jelennek meg először. A fiatal hernyók csak a levél felső rétegét rágják le, de amint kifejlődnek, szétszélednek és a teljes levéllemezt elfogyasztják, tarrágást okozva.
A lárvastádium hossza a körülményektől függően 24-57 nap között változik. A kifejlett hernyók védett helyet keresnek és az általuk szőtt selyemgubóban bebábozódnak. A felnőtt imágók éjjel aktívak.
Az amerikai fehér medvelepkének Magyarországon évente két nemzedéke fejlődik. Az első nemzedéket a bábként áttelelt, május végén kikelő lepkék alkotják. A második nemzedék nyár végén jelenik meg, ennek bábjai telelnek aztán át, a hernyók által készített gubókban. Meleg, száraz nyarak után egy harmadik nemzedék is megjelenhet, de ezek képviselői rendszerint elpusztulnak, nem tudnak áttelelni (egyes országokban évi négy nemzedék is előfordulhat).

Tápnövények

A legkevésbé válogatós rovarfajok közé tartozik, világszerte 636 növényfajt számláltak össze, amelyet károsíthat. Fejlődése szempontjából a leginkább optimális számára a kőrislevelű juhar, fekete bodza, eperfák, szilva, alma, cseresznye stb. Túlszaporodás esetén ráfanyalodik más lombos fák leveleire is, de ezeken fejlődési ideje hosszabb, természetes mortalitása is nagyobb. A tarrágás után szétmászó hernyók, ha nem találnak mást, akkor megeszik az örökzöldeket és a lágyszárú növények leveleit is.
Kiskertekben leggyakrabban az alma-, a cseresznye- és a diófákat károsítják.
Magyarországon több hasonló, fehér imágójú, hernyófészkeket készítő faj van. Ezeket részben nem szőrös hernyóik, részben tápnövényük alapján lehet megkülönböztetni (mint pl. a gyakori pókhálós kecskerágómoly (Yponomeuta cognagella) a kecskerágókon vagy a pókhálós májusfamoly (Yponomeuta evonymella) a zelnicemeggyen). Az őshonos pókhálósmolyok pete alakban telelnek át és már április végén, május elején megjelennek, míg a bábként telelő amerikai fehér medvelepke hernyói csak május végétől készítik fészkeiket.
Az amerikai fehér medvelepke természetes ellenségei közé tartoznak a petéket és tojásokat fogyasztó katicabogár- és zöldfátyolkalárvák, a hangyák és a fülbemászók. Hernyóikba rakják petéiket a fürkészlegyek (Tachinidae), gyilkosfürkészek (Braconidae), a fémfürkészek (Chalcididae) és a fürkészdarazsak (Ichneumonidae). A hernyók a madarak eleségééül is szolgálhatnak (Magyarországon legalább 22 madárfaj esetében).
Fizikai védekezésként a hernyófészkeket lehet levágni és elégetni. Ezt ajánlott minél korábban elvégezni, amíg a hernyók még fiatalok és nem rajzottak szét a fa koronájában. A fejlettebb hernyók a zavarásra ledobják magukat és még inkább szétterjednek. A bábozódáshoz készülődő hernyókat a törzs köré kötött hullámpapír vagy szalmaövvel lehet összegyűjteni.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Amerikai fehér medvelepke

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai fehér medvelepke témájú médiaállományokat.