Állatok/Puhatestűek/Csigák/Folyami kavicscsiga
Folyami kavicscsiga
- (Lithoglyphus naticoides, Syn: )
- Más neve(i): kavicscsiga
- K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10.
- Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet.
- Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.
- Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.
- Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.
- Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
- A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas víz-hőmérsékletet nehezen viseli el.
- Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
- Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
- Magyarországon nem védett.
Magyar Wikipédia w:Folyami kavicscsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
