Állatok/Puhatestűek/Csigák/Karcsú borostyánkőcsiga

A lap mérete: 3033 bájt

Állatok

Karcsú borostyánkőcsiga


Karcsú borostyánkőcsiga
Parazitával fertőzött csiga
Sötét házú változat
Karcsú borostyánkőcsiga
(Oxyloma elegans, Syn: Succinea elegans)
Más neve(i): '
Mérete(i)=K: 3, M: 9-16,Sz: 5-8.
Észak-Skandinávia kivételével egész Európában, Észak-Afrikában, és Szibériában honos.
Szárazföldi csiga, de mindig víz közelében található meg a talajon vagy a növényeken (amelyek gyakran a vízben állnak). Elviseli élőhelyének ideiglenes elárasztását is. A víz alatt órákig életben marad, bár ha beleesik, igyekszik kikapaszkodni.
Közép-Európában május és szeptember között szaporodik. Hermafroditák, de saját magukat nem termékenyítik meg. A 10-150 petéből álló csomagot kövekre vagy vízinövényekre erősíti. A peték 8-16 nap alatt kelnek ki. Az ivadékok a következő évben válnak ivaréretté (ekkor csak 15-20 petét raknak), bár teljes méretüket csak harmadik évükben érik el. Ilyenkor 100-150 petét tesznek le és nyár végén-ősz elején elpusztulnak.
Háza kisebb, karcsúbb a Borostyánkő csigánál (Succinea putris). A ház hosszanti tengelye és a szájadék tengelye nem esik egybe.
A ház három vagy kevesebb kanyarulatból áll, magasságának több mint kétharmadát az utolsó kanyarulat teszi ki. A héj üvegesen áttetsző, színe halvány szaru-sárgától zöldesszürkéig terjedhet. Felszínén szabálytalan növekedési vonalak figyelhetők meg. A szájadék felül kihegyesedő ovális. Az állat szürke színű, hátán, fején és oldalán számos sötétebb folt található; ebben különbözik az egyszínű testű, gyakori rokonától a nagy borostyánkőcsigától.
Erősen vízhez kötött állat, vagy a vízparti nádon, sáson, füzesen mászkál, vagy nedves réten, lápon, ártereken találjuk. A szárazságot nem viseli el. Teste sokszor annyi vizet vesz magába, hogy nem is tud teljesen visszahúzódni házába.
A karcsú borostyánkőcsiga köztesgazdája a Leucochloridium macrostomum parazitának, amely a csápjába vándorolva feltűnő perisztaltikus mozgásokat végez, hogy a madarak (a féreg végső gazdaállata) észrevegyék és megegyék a csigát.
Eleven, zöld és hervadó, fonnyadt növényi részekkel táplálkozik.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia Karcsú borostyánkőcsiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú borostyánkőcsiga témájú médiaállományokat.