Állatok/Puhatestűek/Csigák/Nagy mocsári csiga

A lap mérete: 3462 bájt

Kertészet

Nagy mocsári csiga


Nagy mocsári csiga
(Lymnaea stagnalis, Syn: -)
Más neve(i): Iszapcsiga


K: 7-8, M: 42-67, Sz: 21-33.
Legnagyobb termetű vízicsigánk.
A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is.
A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él. A mocsári csigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Annak ellenére, hogy vízben él, nincs kopoltyúja, tüdővel lélegzik. Leve­gővételre a víz felszínére jön. Algákkal, rothadó növényi maradványokkal táplálkozik. Talán a leggyakoribb hazai csiga. Koszos vizet is elviselik. Szeretik a békalencsét. Természetben élő egyedek gyakran parazitával fertőzöttek, akváriumi társaik nem. A házát nem tudja bezárni. A mocsári csiga könnyen felismerhető arról, hogy alulról a vízfelszínhez tapadva, „fejjel lefelé” mozog. Legjobban talán homokon érzi jól magát. Petéit tokba zárja, majd a vízinövényekre ragasztja. Levegővételre a víz felszínére jön. A fiatal mocsárcsiga szinte kizárólag algákkal táplálkozik. Minél öregebbek lesznek, annál több vízinövényt fogyasztanak. A kifejlett csigák akár centiméteres átmérőjű növényt is képesek elfogyasztani. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. A nagy mocsáricsiga időként feljön a felszínre a víz felszínén úszik.
Ahol szabadon mozoghat, ott karcsúbb példányai élnek, növényzettel gazdagon benőtt pocsolyákban szélesebb házúakat találunk.
A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy mocsári csiga


Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).


Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).
, Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsári csiga témájú médiaállományokat.