Állatok/Puhatestűek/Csigák/Változékony kerekszájúcsiga

A lap mérete: 2154 bájt

Kertészet

Változékony kerekszájúcsiga


Változékony kerekszájúcsiga
(Valvata piscinalis, Syn: )
Más neve(i): Kerek-szájú csiga
Ennek a gömbölyded-kúpos, tompa csúcsos házú csigának szájadéka teljesen kerek, ami az összes eddig bemutatott fajtól megkülönbözteti.
Álló- és lassan folyó vizekben él, az ország egész területén elég gyakori.
Kopoltyúja kis, mintegy 2 mm-es, madártollhoz hasonló szerv, amit a csiga kitol a szájadékán.
A kopoltyú a ház fölé nyúlik, a csiga ezzel veszi fel a vízben elnyelt levegőt.
A változékony kerekszájúcsiga a tiszta, finom homokos vagy iszapos aljzatú, lassan mozgó vagy állóvizeket kedveli. Kerüli a szennyezett vagy mocsaras vizeket. Többnyire 3-10 m, extrém esetben 80 m mélységig fordul elő. Gyakran beássa magát az aljzatba és csak tapogatói látszanak ki. Magas oxigénkoncentrációt igényel, nehezen viseli a huminsavakban gazdag és kemény (maximum sótartalom 0,4%) vizet. Az aljzaton növő algaréteggel és korhadó szerves anyagokkal táplálkozik. Fontos tápláléka a halaknak és vízimadaraknak.
A kerekszájú csigák hermafroditák, de szexuálisan szaporodnak. Szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart (Lengyelországban júliusig). Petéiket 15-30-as csomagokban rakják le és a víz hőmérsékletétől függően 15-30 nap alatt kelnek ki. 45-65 naposan (4 mm átmérővel, 3,5 kanyarulatnyi házzal) már ivarérettek. Gyorsan növő és szapora faj. Élettartama 5 és 21 hónap között változik, életük során mintegy 100 petecsomagot raknak le.

Magyarországon nem védett.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Változékony kerekszájúcsiga


Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Változékony kerekszájúcsiga témájú médiaállományokat.