Erdei tarsza
- (Isophya kraussii, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A erdei tarsza a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj.
- A testhossza a hím esetében 19-22 mm, a nőstény 19-25 mm, ehhez járul még a 8-13 mm-es tojócső. Alapszíne zöld, változó intenzitású, apró, sötétebb zöld pontokkal. Csápjai sárgásak vagy barnásak. A szemektől egy-egy vékony világos csík fut a torpajzson át a szárnyakig; a torpajzs hátsó felén ezt egy barna sáv is kíséri. A hím torpajzsának hátsó vége kissé megemelt. A hím csökevényes, pikkelyszerű szárnya rövidebb a torpajzsnál, a nőstény szárnya éppcsak kilátszik alóla. A hím sárgásbarna cercusa (potrohfüggeléke) befelé hajlik. A nőstény tojócsöve felfelé ível, vége fűrészes élű.
- Közép-Európában honos (Németország, Csehország, Kelet-Ausztria, Magyarország, Észak-Horvátország, Észak-Erdély). Magyarországon a középhegységekben él, a tarszák közül a leggyakoribb.
- Magasabb vegetációjú, szárazabb vagy nedvesebb rétek, erdőszélek, tisztások, útmenték lakója. Főleg a kórókon és alacsonyabb bokrokon tartózkodik. Növényevő, levelekkel, puhább növényi részekkel táplálkozik. Alkonyatkor és éjjel aktív, napközben a levelek között rejtőzik.
- Kifejlett példányaival május végétől szeptember elejéig lehet találkozni, bár augusztusban létszáma már erősen megcsappan. A nőstények a talajba rakják petéiket. Legalább két telelés után tavasszal (már március közepétől) kelnek ki a petékből a lárvák, melyek fejlődése öt stádiumból áll.
- Közeli rokonaival (magyar tarsza, kárpáti tarsza, szerény tarsza, illír tarsza, pienini tarsza, Stys-tarsza) lehet összetéveszteni.
Forrás: Magyar Wikipédia: Erdei tarsza
