Bolivar-tövishátúsáska
- (Tetrix bolivari, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A bolivar-tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
- Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Elterjedési területe nyugati és keleti részre osztott, amelyeket Svájc és Olaszország területe választ szét. Nyugat-Európában Spanyolországban és szinte az egész Franciaországban megtalálható; keleten Északkelet-Olaszországtól a Kárpát-medencén, a Balkánon és Törökországig át Közép-Ázsiáig terjed. Magyarországon viszonylag ritka, inkább az Alföldön fordul elő.
- A Bolivar-tövishátúsáska testhossza a hím esetében 10-12 mm, a nőstény 10-14 mm (a közép-európai példányok kisebbek a Mediterráneumban élőknél). Vaskos alkatú, a többi tövishátúsáskánál némileg nagyobb faj. Alapszíne változatos, barnás, okkerszín vagy szürkés is lehet, elszórt sötétebb vagy világosabb, néha halványzöld vagy halványnarancs foltokkal. Színesebb a közönséges tövishátúsáskánál, de elmarad délnyugati tövishátúsáska élénkebb színezetétől. Csápjai hosszúak és karcsúak, végük csak kissé sötétebb. A leghosszabb csápíz kb. 3,3-szor hosszabb a szélességénél. Fentről nézve a szemek közötti távolság legalább 1,3-szorosa a szem szélességének. A torpajzs hátsó nyúlványa jóval túlnyúlik a potrohvégen, de a hátsó szárnyak valamivel még annál is hosszabbak. A homlok és a torpajzs középvonalában egy kiálló él, a torpajzs oldalán általában egy hosszúkás kitüremkedés látható. A hátsó comb felső éle a térd előtt kifelé hajlik, nem egyenes. Nem ad ki hangot.
- A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz, növényzetmentes talajfelületeket is talál. Iszapos, időszakosan elárasztott tópartok, homok- és kavicspados folyópartok, lápréti földutak, nedves kaszálók lakója. Növényevő.
- Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók már március végén előbújnak, de legnagyobb számban április közepétől június elejéig figyelhetők meg. Szaporodás után jórészt elpusztulnak. A nőstények a nedves talajba rakják petéiket. A kikelő lárvák augusztusra fejlődnek imágókká, amelyek októberig láthatók, majd telelőhelyükre bújnak.
- A közönséges tövishátúsáska és a délnyugati tövishátúsáska hasonlít rá.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Bolivar-tövishátúsáska
