Állatok/Szövőlepkék/Tarka szövőlepke

A lap mérete: 3126 bájt

Állatok

Tarka szövőlepke


Tarka szövőlepke
Hím
Tarka szövőlepke
(Endromis versicolora, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)


A tarkaszövő a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül valódi lepkék Bombycoidea öregcsaládjába sorolt tarka szövőlepke nem egyetlen faja.
A palearktikus faunatartomány középső sávjának északi részén gyakori, délebbre ritkább. Magyarországon az Északi-középhegység néhány pontján (Zempléni hegység, Észak-borsodi karszt, Bükk) valamint Nyugat-Magyarországon és a Dél-Dunán­túlon figyelték meg; ez utóbbi élőhelyein gyakoribb.
Az imágó feje sötétbarna, sárga gallérral. A tora a gallér mentén sötétbarna, egyébként vörhenyes, a hátán sötétbarna szőrökkel és kétoldalt sárgás ívvel. Elülső szárnya barna, a csúcstér és a szegélytér sötétebb. Mindkét haránt-sáv 1-1 sötétbarna, illetve fehér csíkból áll: a belső enyhén homorú, a külső Z alakot ír le. A tő- és középtér fehéren hintett, a csúcstérben nagy fehér foltokkal, az erek fehér sávban végződnek. A nőstények alapszíne világosabb.
Tojásdad petéje zöld, később megbarnul. Zöld, 16 lábú hernyójának oldala barnával pontozott sárgás. A fej és a tor oldalát éles fehér sáv díszíti. A potrohszelvényen felül 1-1 ferde vonal, a 2-7. potrohszelvényen a légzőnyílások alatt 1 homályosabb fehér sáv látható — utóbbi a haslábak külső oldalán is folytatódik. A 8. potrohszelvény púpos. Szövedéke feketés; bábja barna, sötétebb légzőnyílásokkal.
Magyarország hegyvidékein főleg nyíresekben fordul elő, Délnyugat-Dunántúlon inkább a patakmenti égerligetekben és a dombvidéki égerlápokban. Hernyója májustól nyír- (Betula spp.) és égerfajokon (Alnus spp.) fejlődik.
Az imágók március közepétől májusig repülnek; a hím nappal is. Röpte gyors. Ha kedvező az időjárás, rajzása az alacsonyabban fekvő vidékeken már március közepén elkezdődik, és csak a magasabb hegységekben húzódik el május közepéig. A hím napos időben, a déli órákban röpköd tápnövénye körül vagy az erdőszegélye­ken. A nőstény kora este jelenik meg, fényre is repül. A hím később ismét rajzik, és ilyenkor mesterséges fénnyel, elsősorban higanygőzlámpával jól csalogatható.
A nőstény a tápnövény ágainak végére helyezi el petéit. Hernyója május elejétől él a tápnövényeken, majd a talajon készíti el szövedékét. A báb telel át.


Magyar Wikipédia: Tarka szövőlepke


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka szövőlepke témájú médiaállományokat.