Állatok/Atkák/Atkafélék

(Acari szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5676 bájt

Kertészet

Atkafélék


Növényélősködő atkák
Szilvakéreg gubacsatka 1400-szoros nagyításban
Takácsatka
Szélesatka (Polyphagotarsonemus latus)
Atkafélék
(Acari, Syn: -)
Más neve(i): -


Az atkák az ízeltlábúak törzsében a pókszabásúak családjának egyik osztálya. Rendkívül sok fajt felvonultató taxon; az egyes fajok, csoportok életmódja és ennek megfelelően alakja, testfelépítése is roppant változatos.

Jellemzőik

szerkesztés
Többségük kisebb mint 1 mm. Testük az ősi csáprágós felépítéshez képest leegyszerűsödött:
  • a proszóma és az opisztoszóma rendszerint összeolvadt,
  • testük nem szelvényezett, vagy ha igen, akkor ez másodlagosan jött létre.

Testüket két testtájra:

A csáprágók 1-3 ízűek; a fajok életmódja szerint lehetnek ollósak, karmosak vagy szigonyszerűek. :A gnathoszóma általában csőszerűen előre nyúlik; alsó és oldalsó részei a tapogatólábak összeforrt alapízei és azok függelékei – ez a felülről nyitott rész a hiposzóma. A hiposzómán előre nyúló csáprágókat felülről a homlok kettőzete mint felső ajak, (episzóma) fedi. Egy vagy két pár pontszemük van; egyes fajok szeme visszafejlődött. A gnathoszóma általában mozgathatóan kapcsolódik a proteroszóma prodoszómának nevezett, az első és második járólábat hordó részéhez.
A járólábakon karmok, tapadólebenyek és érzékelő szőrök nőhetnek, a víziatkáknál ezek mellett még felületnövelő szőrzet is. A lábak erőteljesen megrövidültek, némely csoportjaikban a lábak száma is redukálódott.
Idegrendszerük erősen központosított. Kültakarójuk gyakran lágy, kevés kitint tartalmaz. Egyes csoportjaikban megmaradtak a sztigma nyílások, mások légzőszervei eltűntek, a gázokat teljes testfelületükön, gyengén fejlett tracheákkal cserélik.
Szívük legfeljebb két kamrából áll. Kiválasztó szerveik csípőmirigyek és Malpighi-edények.


Életmódjuk

szerkesztés
Az egyes taxonok, fajok életmódja igen változatos; szinte minden szárazföldi vagy vízi életközösségben részt vesznek.

Vannak köztük:

  • lebomló szerves anyagokkal táplálkozók,
  • ragadozók,
  • növényevők,
  • növényi és állati paraziták is.
Több fajuk ismert mezőgazdasági, méhészeti stb. kártevő.

A növényevő (fitofág) atkák a növény szöveteibe mélyesztik csáprágóikat, és azokkal szívják fel a növény nedvét. A növény szövetének pusztulása után újabb, egészséges szövetet támadnak meg.

Fő ellenségeik a ragadozó atkák.

Tömegesen élnek:

  • a talajban,
  • a szerves törmelékekben,
  • az emlősök, madarak fészkeiben,
  • a lakásokban.

Vált-ivarúak; néhány fajuk partenogenezissel szaporodik. Egyedfejlődésük epimorfózis jellegű.

Ősi sémája:

A lárvának csak 3 pár lába van, a nimfának és imágónak már 4 pár. A fejlődési stádiumok száma csoportonként eltérő: így például az óvantagok (Argas sp.) nimfa stádiumainak száma elérheti a nyolcat, míg például a madarak orratkáinak (Rhinonyssidae) partenogenetikus nőstényei nimfákat szülnek.

Tetűatkák

szerkesztés
A tetűatkák (Tarsonemidae) jellemző testmérete 0,1–0,3 mm, így szabad szemmel nem lehet őket észrevenni. A levélszőrök között, hajtáscsúcsokon vagy a rügyekben, virágokban rejtőzködnek.
A nőstények kb. 10 napig élnek, ez idő alatt naponta kb. öt tojást raknak le. 20-26 fokos (Celsius) hőmérséklet mellett a tojásokból 4-5 nap alatt ivarérett egyedek fejlődnek. A magas páratartalom terjedésüket és szaporodásukat egyaránt elősegíti.
A növény felső sejtrétegeiben végzett szívó tevékenység (táplálkozás) miatt a megtámadott levelek fodrosodnak, aprók lesznek. Különösen súlyos fertőzöttség esetén bebarnulnak, majd elszáradnak.
A tetűatka természetes ellenségei szintén a ragadozó atkák (Amblyseius cucumeris), de hatékonyak ellenük a tripszek is.

FIGYELEM!

E kártevők ellen a biológiai védekezés nem lehetséges! Különleges, tetradifon, triazofosz hatóanyagú atka elleni szer alkalmazása szükséges (pl. VERTIMEC 1,8 EC abamektin rovarölő szer (folyékony) II).

Lásd még: Takácsatkák Gubacs atka Szélesatka


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Atkafélék témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia:

Atkafélék, 2011. március 1., 06:31 (CET)