Akarta a fene/Tengeri-hántás elemzése
Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában
Tengeri-hántás elemzése
Előző oldal: Akarta a fene/Arany János:Tengeri-hántás « » Következő oldal: Akarta a fene/Arany János:Az ünneprontók
Skorpió-Nyilas
szerkesztés
- Nagyon egyszerű, szinte együgyű szerelmi történet, tehát a művésziség kulcsa nem a cselekményben, hanem az előadásmódban és a nyelvhasználatban rejlik. Színvilága emlékeztet a szintén fekete-vörös alaptónusú Tetemre-híváséra, de annál bágyadtabb, bánatosabb. Nehéz igazi okát adni a tragikus, diszkrét-sejtelmes fátyolba rejtett eseménysornak. Az elhallgatottakban legalább annyi művészet van, mint abban, amit közvetlen kimond. A színvilág mellett az akusztikai hatások is említésre méltók. Valami merengő édes-bús melódiát sző bele az elbeszélésbe… Az auditív hatáskeltés megint olyasmit fejez ki, ami fogalmi úton szinte megközelíthetetlen. Zeneisége ennek a balladának is kiemelkedő, akár a Szondi két apródjának. (E bevezető gondolatok Imre László könyvéből származnak…)
- A dekódban rejlő palindromiát a kitanul-lunatic szópár adja. (lunatic=holdkóros /ang/)