Címerhatározó/Belovár vármegye címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Belovár vármegye címerével foglalkozik.

---

Belovár vármegye címere

Az egyesített Belovár-Kőrös vármegye címere

A Katonai határővidék megszüntetése után, a Körösi és a Szentgyörgyvári ezredek területén, 1869-ben formálisan, majd 1871-ben ténylegesen, megalapították Bélavár-Körös vármegyét, melyet két alispánságra, a Bélavárira és a Körösire osztottak. A Horvát Királyság és Szlavónia, 1886-os politikai irányításának átalakítása után, a vármegyében az alábbi járások voltak: Belovár (Bjelovar), Körös, Kapronca, Szentgyörgy, Grubinjo Polje, Garenica és Szentkereszt (Kri). Ludberg és Novi Marof járásait, ekkoriban csatolták Varasd vármegyéhez. A szentkereszti járást, 1894-ben két további járásra, csázmaira (Čama) és kutényaira (Kutina) osztották. Bélavár-Körös vármegye első ispánja Ternszki Iván (Ivan Tnski) ezredes, író, a Horvát Állami Könyvtár első elnöke lett. A tisztséget ő utána az alábbiak viselték: Reizner Lajos (1872-1874), Dávidovich Lázár (1875-1881), Fodróczy Sándor (1882-1886), Prijedori Budiszavljevics Buda (1887-1888), Lábas László (1880-1890), báró Rubido Radoszláv (1890-1891), Kuljevich Milutin (1892-1903), Georgijevich Tódor (1904-1910), Dedovich György (1911-1913), Bosnyák Tódor (1914), nemes Baranyai Trestyec Vladimir dr. (1915), nemes Blaskovecski Lábas László (1915-1917), Zrelec Péter (1917-1918), Gojkovich Gavro (1919).[1]

• Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó