Címerhatározó/Bezzegh címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bezzegh családok címerével foglalkozik.
hajniki Bezzegh
szerkesztésMCK
Bezzegh de Hajnik. 108. T. 4. B. Izrael és testvérei: János, Izsák és Mátyás az Urbány és Herlich családokkal közös c. n. l. nyertek 1647. VI. 3. – Kihird: Zólyom vm. 1651. III. 30. – Kempelen II. 195.
Siebmacher
Bezegh (später v. Hajnik).
.png)
Wappen: In B. auf g. Blätterkrone ein # Adler, im Schnabel drei w. Lilien an gr. Stengeln mit gr. Blättern aufrecht haltend. – Kleinod: Die Schildfigur. – Decken: bg. – rs. (Nach Andern, aine flubereite w. Taube).
Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III. d. d. Pressburg, 3. Juni 1647 (kundemacht: Sohler Comitat, Für seine Brüder Johann, Isak u, Mathias Bezzegh, sowie für Andreas Urbány u. Philipp Herlich als Nebenerwerber.
Donation d. d. 1669 auf Hajnik, im Zólyomer Comitate v. König Leopold I., sowie spätere Donationen.
(Siegeln d. d. 1658, 1680 u. 1703 mit voller Umschrift des Georg u. des Gabriel v. Bezegh. – Die Wappensiegeln weisen Varienten auf. – Das Orig. befondet sich Familienarchive). L. R. fol. 431).
Borovszky
Bezzegh (Hajniki) György, 1669-ben a vármegye jegyzője lesz. János czeglédi lakos nemességére vonatkozó tanúvallatási jegyzőkönyv alapján a vármegye nemesei sorába felvétetik 1819-ben.
Czímer: kékben, leveles koronán jobbra fordult sas, csőrében három anjou liliommal, Paizstakaró: kék-arany, kék-ezüst.[1] (Borovszky: PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE I.)
Bezzegh (hajniki). Zólyomból származik. György Liberchey Mihálylyal 1666-ban nyert adományt Rimabányán, Rimabrézón és Pokorágyon. (Borovszky: Gömör-Kishont vármegye)
Orosz E.
Bezzegh. (hajniki). 1699. évben B. Gábor Szücsiben birtokos. Nógrádi család, Siebmacher szerint armalisa 1647., Hajnikra való donátiója 1669. évből való.[2]
Kempelen
Bezzegh (hajniki). Czímeres nemeslevelet 1647. jun. 3. B. Izráel, testvérei János, Izsák és Mátyás, Urbány András s Herlich Fülöp nyertek. Kihirdette 1651. márcz. 30. Zólyommegye. – Czímer: kék paizsban koronán álló sas csőrében három stylizált liliomot tart; sisakdisz: a sas; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében László, Zólyommegyében pedig Ádám és Gábor fordulnak elő az igazolt nemesek között. – A családból György 1669. Pestmegye jegyzője. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában.
- Irodalom:
Magyarország címeres könyve
Siebmacher
Kőszeghy Sándor: PEST VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. In: Borovszky [3]
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.[4]
Kempelen II. 195.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nagycsepcsényi Bezzegh
szerkesztésValószínűleg azonos eredetű az előbbi családdal. (Sz. L.)
Orosz E.
B. János és zorkoczói Salaki Zsuzsi egyik fia Dániel Turóczmegyétől 1713. évben bizonyságlevelet nyer (1713. év 90. sz.), másik fia Ádám gyöngyösi lakos 1724. évben a nemesi vizsgálatok alkalmával igazolja nemességét. Az 1754/5. évi nemesi összeirásban a családnév tévesen Berzék-nek iratott.[5]
Kempelen
Bezzegh (nagycsepcsényi). B. János és Salaki Zsuzsa egyik fia Dániel Turóczmegyétől 1713. nyer nemesi bizonyitványt; másik fia Ádám, gyöngyösi lakos 1724. igazolja nemességét Hevesmegyében. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor a család neve tévesen Berzék-nek iratott. (Orosz 30.)
- Irodalom:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.[6]
Kempelen II. 195.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: