Címerhatározó/Budai címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Budai, Buday családokok címerével foglalkozik.
pethendi Budai
szerkesztés.jpg)
Az adományban Pethendi Budai Osvald részesül. Érdemeiről az oklevél közelebbről nem emlékezik meg, csak általánosságban említi, hogy az adományt nyert az előző évek küzdelmeiben tüntette ki magát.
A család előneve után ítélve Zala vármegyének Petend nevű helységéből származik, hol 1451, 1482 és 1513-ban három Petendi-családot említenek az oklevelek. Később a család Vas, Veszprém, Közép-Szolnok, Zemplén, Bihar és Arad vármegyékbe származott át. A két utóbbi vármegyében 1805- és 1821-ben hirdették ki a család nemességét.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
bölcsei Buday
szerkesztés
Bölcsei Buday István érkeserűi földbirtokos, kuruc hadvezér (1655-1710) érkeserűi földbirtokos, Bihar vármegye alispánja 1688-1701 között, kinek több utóda is ugyanezt vagy más vármegyei tisztet töltött be.
A család eredetét Magyar Balázstól számítja, aki Mátyás király hadvezére, erdélyi vajda és temesi bán volt. Árulás vádjával zárják a budai várba, ártatlanul kiszabadulva változatatja nevét Budaira, királyi adományként megkapva Bölcsét, ahonnan a család előnevét is veszi. Az alatta katonáskodó törökverő Kinizsi Pál vette el Benigna nevű lányát, akit fiának is fogadott. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szoborcsoportjának két tagja a hagyomány szerint Magyar Balázst és a "Vivat!"-ot kiáltó Kinizsi Pált ábrázolja.
Buday István 1703. jún. 26-án a Bóné András vezette bihari felkelés hatására csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz (1703–1711), mint az elsőként kuruccá lett alispán.
A felvidéki Kassa megerősítésére igyekvő Montecuccoli-ezredet legyőzi, Kassát és Eperjest ostrom alá fogja.
Előbb II. Rákóczi Ferenc fejedelem testőrségének parancsnoka, udvari kapitány, majd a hajdúvárosok főkapitánya, 1704 elején pedig már generális főstrázsamester (vezérőrnagy).
1704-ben a Szatmár várát ostromló kuruc had parancsnoka, a kitörő császári helyőrség azonban vereséget mér kis létszámú csapataira.
1706-ban a Duna-Tisza közén harcoló kuruc hadak vezénylő generálisa. Lovasezredének két compániájában egy 1706. februárjában 6-án tartott mustra idején összesen 230 ember szolgált. Ugyanazon hónap 26-án pedig a diószegi táborban Buday István lovasezredében javarészt a hajdúvárosok által kiállított compániákból (század) tevődtek ki. Ugyanekkor 28 érkeserűi katonát vesznek számba Bóné András lovasezredében. 1708-ban is a tábornoki (generálisi) tisztet tölti be. [2]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Irodalom:
Külső hivatkozások:
Lásd még: