Címerhatározó/Bulcsesdi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Bulcsesdi család címerével foglalkozik.
"Amint a Szabadság napilap korábban beszámolt róla, a Rhédei-ház homlokzatjavítási munkálatai során az épület déli, Jókai utca felőli homlokzatán nemrég egy faragott címerkő került elő a vakolatrétegek alól. A mészkőből faragott, elegáns későreneszánsz-korabarokk dombormű ágaskodó, mancsaiban virágot tartó oroszlán alakját ábrázolja. A díszes foszlányokkal körülvett címerpajzsot tornasisakra és nyitott, ötágú koronára helyezett, szintén ágaskodó oroszlán büsztje egészíti ki. A kompozíció alsó felét ívelt vonalú, stilizált pálmalevelek, a felső felét üres mondatszalag keretezi, amely valószínűleg a címer készíttetőjére vonatkozó feliratot, nevének monogramját, vagy a készítés évét tartalmazta. A faragványt részben vakolat és a sima falfelület kialakítását szolgáló téglaköpenyezés takarja, így elképzelhető, hogy egy alaposabb tisztítás újabb részleteket hozhat még a felszínre. A címerkő felső felének háromszöges lezárása arra utal, hogy egy kapukeret felső felének, valószínűleg háromszög alakú orommezejének részlete lehetett. A címer minden bizonnyal Bulcsesdi Sárához, Preda Bulcescu havasalföldi bojár és Szalánczi Anna leányához köthető. Bulcsesdi Sára 1676-tól borosjenői Székely László (1644–1692) felesége volt, aki fejedelmi postamester, 1680-tól a fejedelmi tanács tagja, Kolozs vármegye főispánja, majd 1684-től Kolozsvár főkapitánya volt. Az 1692-ben özvegyi sorba jutott Bulcsesdi Sára a század utolsó éveiben jelentős átalakításokat végeztetett az épületen, építkezéseit a fent említett faragványon kívül az udvari homlokzat 1698-as építési emléktáblája is megörökítette az utókor számára." (Pontosítások a Rhédei-ház falán előkerült címerrel kapcsolatosan. In: Szabadság, 2011. augusztus 11.) [1]
"Mészkőbe faragott címer került elő a vakolat leverése nyomán a Rhédey-palota Jókai (Napoca) utca felőli épületszárnyán, a gépkocsi bejárat melletti homlokzaton.
A Kolozsvár belvárosában, a Jókai utca és a Főtér sarkán található műemlék-épületen újonnan felfedezett jelképről Gaál György úgy vélekedett: egészen bizonyosan Bánffy-címerről van szó. A helytörténész elmondása szerint gróf Rhédey Mihályné Bánffy Terézia építtette először egybe a háznak ezt a szárnyát a 18. század végén. Akkor alakították ki a híres báltermet is, ahol 1792 decemberében megkezdte előadásait az első magyar színtársulat, s valószínűleg Rhédeyné révén helyezték el a Bánffy-címert is. A Jókai utcai szárnyat a múlt század fordulón, 1900 táján átépítették és modernizálták, s minden bizonnyal akkor került a címeres kő mostani helyére, és takarták le vakolattal." (Rhédey-palota: Bánffy-címer került elő. In: Szabadság, 2011. július 23.)[2]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: