Címerhatározó/Csernovics címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csernovics család címerével foglalkozik.
csarnojevics, mácsai és kisoroszi Csernovics szerkesztés
.jpg)
A család legnagyobb szerepet vitt tagja Arszén szerb pátriárka, aki 1630 táján Crngorában született. 1674-ben már ipeki pátriárka lett, a Cs. családnevet csak 1688 óta használja, azt állítván, hogy a híres Crojevicsek ivadéka. 1688-ban nemzete érdekében a római-német császárhoz és a pápához fordult segélyért. Az 1689. évi hadjárat alatt jelentékeny szerepet játszott s a szerbek felkelésében tevékeny részt vett. 1690-ben a törökök bosszúja elől 80.000 emberrel Magyarországon keresett és talált menedéket. I. Lipót rendíthetetlen híveként, főleg neki tulajdonítható, hogy a szerbek 1703-ban nem csatlakoztak Rákóczihoz. (†1706.) Öccsét Mihályt, továbbá ennek Jorge Annától született fiát Jánost, III. Károly király 1720 április 29-én magyar nemességre emelte. Mihály özvegyen maradván, 1722-ben nőül vette Korányi Annát, Szirovicza Jankó özvegylét 1742 augusztus 15-én feleségének első férjétől származott gyermekeit, Szirovicza Arzént és Györgyöt örökbe fogadta. E két fiú, Arzén és György lett a ma is élő Cs. család megalapítója. Arzén kapitány (1716-1766) egyik fia: Lázár 1793-ban grófi rangot nyert, ága azonban kihalt; második fia: Pál 1809-ben I. Ferencz királytól Kis-Orosz pusztát és akis-Oriszin-i (így) előnevet nyerte adományul. Fiai: Simon orosz gárdakapitány (1782-1812), Arzén (1789-1827) és Péter (szül. 1810 Nagybecskereken, †1892 május 1). Az 1843. évi országgyűlésen Arad vármegyét képviselte. 1848 április 26-án a magyar kormány Temes vármegye főispánjává és temesi gróffá nevezte ki. A Nagykikindán kitört szerb lázadás hírére a kormány az ország Délvidékére teljhatalmú biztossá nevezte ki; de a szerb felkelőkkel szemben gyengének bizonyulván, a kormány Vukovics Sebőt tette helyébe. Ettől kezdve többé nem szerepelt a közéletben, bár a kiegyezés után több ízben megválasztották képviselőnek. Fia: Arzén (szül. 1831 †1889). Ennek fiai Pál (szül. 1866) és Mihály (szül. 1868). Címer: kékben zöld domb fölött fehér lovon, tigrisbőr-nyeregtakarón ülő veres kalpagos és nadrágos, zöld dolmányos, sárga csizmás magyar vitéz, jobb kezében kardot tart, a melynek hegyére levágott török fő van tűzve. Sisakdísz: pajzsbeli vitéz növekvően. Takarók: kékarany-veresezüst.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: