Címerhatározó/Draskovich címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Draskovich család címerével foglalkozik.


trakostyáni Draskovich szerkesztés

 
Draskovics János címere, 1584
 
Draskovich grófok
 
Draskovics János nádor castrum doloris-e, Pozsony 1649, Subarics György rézmetszete

A Draskovichok ősi, horvát földesúri nemzetsége, a Lika vármegyei Buzsán (Buške) nemesi megyéből származik. A család genealógiáját, a XV. század közepétől, azaz I. Györgytől, aki 1450 körül élt, lehet végéig kísérni egészen máig. A Draskovich név mindenképpen kapcsolatban hozható a trakostyáni kastéllyal is (a család nemesi előneve „Trakostyáni”), de ezen kívül sok más kastély és birtok is a tulajdonukban volt, melyek túlsúlyban a Horvát királyság, kajkevác nyelvjárás területére estek, de voltak javaik Stájerföldön, Alsó Ausztriában, a Felvidéken, Magyarországon és Svájcban is. A varasdi vidéken az alábbi kastélyokat és uradalmakat birtokolták: Trakostyánt, Klenovnikot, Vinicát, és Opekát Zelendvorral. A kőrősi (Dráva menti előhegység területén) vidéken, az alábbi uradalmak voltak a tulajdonukban: Veliki Bukovec, Bikszád és Hrašćina. Zágráb környékén az övüké volt: Brezovica, Bozsjákó és Dugo Selo, a károlyvárosi vidéken Rečica kastélya és birtoka. A felsorolt kastélyokon és kúriákon kívül, számos házuk is volt az Osztrák Magyar monarchia különböző városaiban. A Draskovich családból, akik a bárói címüket 1569-től, a grófit 1631-től viselték, számosan emelkedtek ki, mint a horvát és az osztrák történelem, tekintélyes és jelentős személyiségei. Ebből a családból négyen horvát bánná emelkedtek (II. György, II. Iván, III. Iván és V. Iván) számosan voltak hadvezérek és a Habsburg monarchia magas tisztviselői (I. Gáspár, II. Iván, III. Iván, IV, Iván, József Kázmér, stb.) püspökök (II. György, IV. György), egyikőjük bíboros lett (I. György), egyik magyar nádor (III. Iván), többen királyi kancellárok, tanácsosok, bírák voltak, míg mások, kultúr politikában és a vallási életben váltak kitűnő személyiségekké. Erről a családról többet, a Dvorci i perivoji Hrvatskoga zagorja című könyvben írtakból, vagy a részletes irodalomjegyzékből tudhatunk meg255.

A XIX. század közepén a hatalmas Draskovich család négy ágra vált szét, melyeket az alábbiak hoztak létre: I. Tódor, I. Károly, V. György és III. Ferenc. I. Tódorral (1818-1852) kezdődik az első ág, akik Bozsjákót és Dugo Selot birtokolták. A második ág I. Károllyal (1807-1855) kezdődik, ők Bikszádot és Veliki Bukovecet bírták. A harmadik ág V. (vagy VI.) Györggyel (szül.:1803.), Trakostyán, Klenovnik és Csalinác birtokosával kezdődött és végződött is. A negyedik ág, III. Ferenccel (V 1857), Opeka és Zelendvor birtokosával, kezdődött és végződött is. Ferenc, gróf Bombelles Márk leányát, Ferdinandinát vette feleségül, aki által, Opeka és Zelendvor uradalma, a Bombelles család tulajdonába került, akik aztán a jószágot, egészen a II. világháború végéig birtokolták. Annak ellenére, hogy V. (vagy VI.) Györgynek nem voltak gyermekei (Fülöp fia nagyon fiatalon meghalt), felújította Trakostyánt és unokaöccsére, IX. Ivánra (I. Károly fiára) hagyta, az ő fia, X. Iván pedig Péter (1916-1993) fiára hagyta, aki 1945-ig élt Trakostyánon és gyermektelenül halt meg. I. Károly négy fia folytatta a család második ágát: IX. Iván (1844-1910) örökölte Trakostyánt, II. Pál (1846-1889) Veliki Bukovecet, VI. József (1849-1912) Bikszádot, VI. (vagy VII.) Iván (1851-1897) a Magyarországi javakat örökölte meg. VI. József fia, VII. József a XX. század elején Bikszádot egy magyarországi banknak adta el, mely felparcellázva tovább adta azt. II. Pált, Veliki Bukovecben fia, III. Pál (1884-1959) követte, aki a II. világháború folyamán elpusztította kastélyát és családjával Ausztriába települt át, ahol utódai ma is élnek256. Dr. Draskovich Károly gróf és fia Miklós, a trakostyáni Draskovich grófi család utolsó férfi tagjai257. Dr. Draskovich Károly volt az első horvát nemes, aki megérhette, hogy négy és fél évtizeddel a II. világháború után visszatérhetett a velikibukoveci családi kastélyukba. Ő a Draskovich család második, Károly ágának az egyetlen olyan férfi tagja, aki máig ügyvédi tevékenységet folytat. [1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs