Címerhatározó/EGY/E/M/ker

A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. a. lépése), hogy az egyféle borítású alapon található kereszt (a fő mesteralak) milyen további járulékos jegyekkel rendelkezik? Először azt vizsgáljuk, hogy hány kereszt van a mezőben. Ez a határozás sorrendjében lehet egy kereszt (jele egy), két kereszt (két), három kereszt (hár) és háromnál több kereszt (hárt).

A keresztek száma, IV. a. lépés

A keresztek száma (egy, két, hár, hárt)

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak egy kereszt (egy)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak két kereszt (két)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak három kereszt (hár)    →Tovább

Az egyféle borítású alapon a fő mesteralak háromnál több kereszt (hárt)    →Tovább

Vissza←

Definíciók

• A IV. a. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen kereszt van.

A kereszt olyan geometriai alakzat, mely két vízszintes és két függőleges osztóvonal kereszteződéséből alakul ki. Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. A kereszt nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. A mező fő címerábrájának szerepét betöltő kereszt lehet lékelt, egyik végén hegyes, más címerábrákkal díszített stb. Ezek az alkategóriák ezen a lépésen (IV. a.) belül mind ebbe a kategóriába tartoznak. Az egyes keresztváltozatok között a további lépésekben fogunk különbséget tenni.

A legtöbb heraldikai iskola a lebegő mesteralakot, tehát azt, amelyiknek egyik vége sem érinti a pajzs szélét, már a címerképek közé sorolja. Ennek legjellegzetesebb példája a különféle (lebegő) keresztek besorolása a címerképek közé. Mi a címerhatározás és az elméleti heraldika szempontjából -- az egységes határozói kategóriák megtartása jegyében -- a mesteralakok összes lebegő változatát a mesteralakok közé soroljuk be.

A heraldikában használt keresztek száma igen magas, mintegy 500-ra tehető. Első lépésben a latin és a görög kereszt fő kategóriáiba soroljuk be őket. A latin keresztek egyik szára (általában a függőleges) hosszabb, mint a másik, míg a görög kereszt mind a négy szára egyforma hosszú. Ezért pl. a lóherevégű kereszt is tartozhat a latin vagy a görög keresztek csoportjába, ha az egyik szára hosszabb, illetve mind a négy egyforma.

Példák

• 
  Kereszt
• 
  Evetes kereszt
• 
  Sakkozott kereszt
• 
  Fodros kereszt
• 
  Toulousei (ablak-) kereszt
• 
  Arany horgonyvégű kereszt
• 
  Hermelines horgonyvégű kereszt
• 
  Vörös lóherékkel bevetett alapon vörös horgonyvégű kereszt (fő mesteralak)
• 
  Liliomosvégű kereszt
• 
  Liliomosvégű kereszt
• 
  Fordros kereszt (fő mesteralak) stilizált vizestömlőkkel (en: waterbudges)
• 
  Fodros kereszt telekkel. A fő mesteralak a kereszt (a telek általában csak a mellékjegyek elhelyzésére szolgál)
• 
  félgömbvégű tau-kálváriakereszt
• 
  A fő mesteralak a kereszt
• 
  A fő mesteralak a kereszt
• 
  A fő mesteralak a kereszt
• 
  A fő mesteralak a kereszt
• 
  Fogas pajzsfő (mellék-címerábra) 6 kereszttel (fr: croisettes pattées -- fő mesteralak)
• 
  Evetes harántkereszt
• 
  Harántkereszt liliomokkal bevetett alapon
• 
  Pajzsfő és harántkereszt (fő mesteralak: középen található)
• 
  Pólya harántkereszttel (fő mesteralak: felül van, domináns, nem alkalmazkodik a pólya geometriájához)
• 
  Fodros harántkereszt (fő mesteralak) telekkel

Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika