Címerhatározó/Gömrey címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gömrey család címerével foglalkozik.
Gömrey János 1723. július 8., Prága III. Károly címer általa: gyermekei Gábor, János, József, Borbála
R 64
MNL OL:
II. Károly magyar király, Prága, 1723. 7. 8., magyar nemesség megújítása és címer, Gömrey János - Hont, Heves és Külső-Szolnok vármegyék táblabírája, valamint a gyermekei, Gábor, János, József, Borbála részére. Kihirdetése: Heves és Külső-Szolnok vm., Eger, 1724. 2. 20.
Címerleírás: Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi tricolle interoccupante, super quo leo naturaliter effigiatus, ore hiante, linguaque rubicunda exserta et cauda bifurcata post tergum elevata, posterioribus pedibus divaricatis, anterioribus vero elevatis erecte stare, dextroque nudam frameam vibrare, et sinistro tres sagittas rubeas fortiter comprehendere, ac ad dextram scuti oram conversus esse visitur. Scuto demum incumbentem galeam craticulatam seu apertam regio diademate, leonem inferiori similem, sed inguinetenus solum eminentem proferente ornatam. A summitate sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc caeruleis et flavis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus. - Van címerfestmény - - ép, az ezüst megsötétedett -
Címerszőnyeg: arany keret, damaszkolt rózsaszín háttér (mint egy brokát tapéta), rózsaszín-fehér kockás padló, kísérőcímerek: Kaiserwappen, Horvátország, Csehország, Kasztília, Galícia, Szerbia, Magyarország, Dalmácia, Bosznia, Kunország, Bulgária, azonosítatlan címer (ezüst mezőben vörös lécek közti kék, egy fekete, futó kutyával? megrakott pólya), azonosítatlan címer (ezüst mezőben három kék pólya?), vö. No. 732.
Narratio : ... ipse quoque ... in iuvenili adhuc aetate sua rudimenta militiae experiri volens, cum in anno millesimo sexcentesimo octuagesimo tertio archiducalis civitas nostra Viennensis ab immani christiani nominis hoste Turca valida obsidione cincta fuisset, ipse etiam cum dictis avo et genitore suis, sub ductu serenissimi condam Lotharingiae ducis, armadae caesareae eotum commendantis generalis et comitis Joannis Eszterházy, praesidii Jauriensis vicegeneralis, cum praesidiaria militia Jauriensi, institutis contra Turcam diversis excursionibus interfuit, frequentioresque plagas et vulnera reportavit; ubi autem Turcae propudiose soluta obsidione in fugam acti fuissent, in continuata eorundem persecutione, parentem suum mediam inter victoriam miserrime confossum, non sine moerore conspexit quidem ast quantum in casu patris doloris, tantum in avi sui victoria ex resectis tot Turcarum capitibus gaudii et gloriae referebat. Quorum quidem praedecessorum suorum heroicis facinoribus stimulatus ipsius Joannis Gömrey animus Martis stativa ulterius sequi, gloriamque adaequare coliabatur, ast minus felici omine, dum etenim, sub obsidione Budensi ad impediendas Turcarum invasiones saepius excurrisset, fato accidit, ut medias inter velitationes captus, ac in diros Karansebesienses carceres coniectus, ibidemque frequentiores barbarae genti consuetas castigationes et plagas sustinens, nisi a comite a Kollovrath, Erbevillianae eotum cohortis vicecolonello per commutationem captivi Turcae liberatus fuisset, ob diuturniores plagas, macerationes, carcerumque squalores, ultimum liaud dubie diem ibidem obire debuisset, pristinam tandem nactus libertatem, denuo martios conatus continuavit, sed longe infeliciori adhuc sortis alea. Nam occasione illa, ubi Haislerium et marchionem a Doria, ambos generalis iniquis Tököly conatibus circumventos, non tantum victoriam, sed et armatas manus hosti porrigere, ac in diram captivitatem labi contigisset, eundem etiam compluribus iisque lethalibus plagis sauciatum, eadem mansit calamitas, et quemadmodum cum iisdem generalibus aequalis sors, ita pro inferiori status et vulneribus lassati corporis moesta constitutione duriores, ac christiano homine indigni carceres eundem tetigerunt, e quibus nutu dextrae omnipotentis liberatus, fraetis viribus quietem indulgere conabatur quidem, ast recenter sopiti in praefato regno nostro Hungariae motus Rakocziani debitaque erga legitimum regem homagialis, eaque intemerata eiusdem fidelitas prohibebat, verum toto praeattactorum motuum tempore, sub ductu generalium Vallis et Sickingen metata castra secutus, in conflictu Vadkertiensi, aliisque in occasionibus ea, quae fidelem a teneris ad seram usque senectutem legitimo regi suo servientem militem et subditum decebant, indefessorum militarium laborum exhibuit specimina. Sopitis tandem praefatis intestinis regni motibus, paulo post dictorum comitatuum Honth, Heves et Exterioris Szolnok tabulae iudiciariae assessoratus officium consequi meruit, in quo a compluribus iam annis servitium nostrum caesareo-regium, publicumque regni commodum, pro virium suorum possibilitate promovere non desinit.
Megjegyzés : Mellette az ajándékozásról szóló levél. [1]
- Irodalom:
Királyi Könyvek - A 57 - 34. köt. p. 354-358.
Nyulásziné No. 1453 -
Áldásy I. No. CDLXXXVIII. -
- Külső hivatkozások:
Lásd még: