Címerhatározó/Gerliczy címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gerliczy család címerével foglalkozik.

---

Gerliczy, aranyi és szent-gerliczei, szent-gerlistyei báró

Ősi fészke a mai Rudaria volt, a melyet hajdan Gerlistyének neveztek. Okiratilag ismeretes, hogy Gerlistyei István 1410 június 16-án Ozorai Pipo temesi gróf és főispántól, aki egyszersmind Zarándi és Krassói főispán, valamint Szörényi bán és kir. sókamarai gróf volt, új adományt nyert Gerlistyére, melyet mind ő, mind nemzetsége a régi idők óta békességben bírt. 1431-ben Aranyi Gerlistyei Miklós beiktatási parancsot nyer több Erdélyben fekvő birtokrészre, I. Ulászló király pedig Mehadikát adományozta Gerlistyei Lászlónak és Jánosnak. I. Mátyás király 1484-ben Gerlistyei Jakabnak Galista, másként Rudezza nevű helységre állított ki adománylevelet. Jakab 1495-ben már Szörényi bán volt s 1502-ben Jajcza ostrománál megsebesült. Fiai közül Imre végvári kapitány (1526), Jakab Mohácsnál esett el. A törökök elől a család mindjobban Erdélybe húzódott. Gábor 1528-ban Mehadikára és tartozékaira nyert adományt János királytól. A fenti idősebb Jakab fia Miklós (1535) szintén Erdélybe költözött és a Matskássy család Hunyad vármegyei jószágaira tartott igényt. A XVII. század elején Miklóst Karánsebes várában találjuk. I. Lipót király idejében Gerliczy Jakabbal találkozunk, kinek fia Horvátországba költözvén, családi nevét Gerlichichre változtatta. Ennek unokája János, 1774-ben osztrák, 1777-ben fiume-buccaritersatoi személynökként magyar bárói rangot nyert. Ennek fia Ferencz selmeczi kamaragróf (†1833) 1800-ban Klárafalvát és Deszket vásárolta meg a kincstártól. Ennek fia Ferencz cs. kir. kamarás és őrnagy. Fia Félix (szül. 1829, †1895) cs. és kir. kamarás, 1860-61-ben Bihar vármegye alispánja. Fia Ferencz (szül. 1859) cs. és kir. kamarás, a Souv. Máltai lovagrend tagja, országgyűlési képviselő. Birtokai: Deszk, Klárafalva, Ferenczszállás és Kiszombor egy része. Fia: Félix Géza Vincze (szül. 1885) a főrendiház örökös jogú tagja, cs. és kir. attaché Konstantinápolyban. Címer: haránt négyelt pajzs szívpajzsal. Ebben veresben, zöld halmon ülő és csőrében gyöngyös és rubintos aranygyűrűt tartó gerlice. Nagy pajzs: felső osztálya kékkel és zölddel vágva; fenn ezüst keresztecske, lent királyi korona. Jobb- és baloldali osztály: aranyban, a belső vágásvonalakra támaszkodó, veressel fegyverzett kétfejű sas. Alsó osztály kékben arany-horgony. Három sisak. Sisakdíszek: I. Arannyal és kékkel váltakozva vágott két elefántagyar között aranyhorgony. II. keresztbe tett egyenes és görbe aranymarkolatú kard között a pajzsbeli kereszt. III. két keresztbetett bányászkalapács között, hármas halmon a szívpajzsbeli gerlice. Takarók: I. kékarany. II. feketearany. III. veres-ezüst. Pajzstartók jobbról aranyoroszlán, balról természetes tigris.

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó