Címerhatározó/Gutthay címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gutthay család címerével foglalkozik.
Rudolf király, Pozsony, 1582. febr. 18., címeres nemeslevél Gutthay Máté, valamint testvérei, Ferenc, György, Mihály Gáspár részére
Gutthay Máté 1582-ben kiadott armálisa hiteles, eredeti nemeslevél, szövege és formája nem különbözik a többitől. Ám annál meghökkentőbb a címere, amely egyáltalán nem méltóságteljes vagy tekintélyt sugárzó: koson lovagló, felöltöztetett majmot ábrázol, kezében zászlóval, oldalán karddal. A pergamen tetején, a szöveg fölött pedig egy másik, ismert címer látható, Radéczy István egri püspök címere.
A ritkaságra korán felfigyelt a kutatás, Csoma József heraldikus 1890-ben bemutatta a Turul című folyóirat 46. oldalán. A gúnycímerek csoportjában próbálta meg elhelyezni, amit kegyvesztés miatt, vagy gúnyból, tréfából kaphatott valaki. A szakirodalom azonban (1890 óta is) alig néhány példát ismer erre az esetre. A szerző meggyőződése szerint pedig a címeradományozással kifejezett uralkodói kitüntetéssel, rangemeléssel összeegyeztethetetlen a megbélyegzés, gúnyolódás. A nemeslevél szövege semmilyen támpontot nem nyújt a különös címer értelmezéséhez, Csoma József mégis igen szellemes megfejtést adott a kérdésre:
„Radeczy István az akkori egri püspök czímerének szokatlan elhelyezése e pajzson arra enged következtetnünk, hogy ő ezen czímer adományozásnál a közvetítő s patronus szerepét játszotta, s hogy az adományos Gutthay Mátyás (helyesen: Máté) valószínűleg a püspök udvari bohócza volt." Megállapítását bővebb adatok híján sem igazolni, sem cáfolni nem lehet.
Közzétette: Kondorné Látkóczki Erzsébet főlevéltáros [1]
A Gutthai Mátyásnak s általa atyjának Andrásnak, valamint testvéreinek: Ferencz, György, Mihály és Gáspárnak Rudolf királytól Pozsonyban 1582-ben adományozott czímert, (82. ábra),… Csoma J. a Turul VIII. kötetének 46. lapján mutatta be s következõleg írja le: „kék paizsban zöld hármas halom fölött szaladó kos, rajta veres süveges, veres ruhás, természetes majom ül, oldalán görbe kard, két markában keskeny aranyszinű zászló; oromdísz: zöld dombon három természetes, száraz leveles liliom; sisaktakaró: k. a – ve. „A festett czímerben a paizson határozottan fehér kecskét látunk, de az eredeti diploma ide vonatkozó szavai a következõk: cuius fundum triiugis viridis monticulus occupat, supra quem simia naturalis rubeo amicta habitu, framea praecincta, et rubra capa Turcica caput tecta, anterioribus utribusque pedibus hastam cum vexillo aurei coloris tenere arietique naturali insidens, veloci concitatoque cursu in dextrum scuti latus tendere cernitur”.
„Hogy e czímerlevél, mi alkalommal s mi okból adományoztatott, a czímerlevél chablonszerû szövegébõl ugyan nem tudható meg, de az arany betûkkel írt kezdõ szavai: „NOS RUDOLFUS” D betûje fölött egy másik, püspöksüveges és pásztorbotos czímer látszik, a Radéczi István egri püspöké. Ebbõl azt lehet következtetni, hogy a püspök ezen czimeradományozásnál közvetítõ volt, és hogy az adományos valószinüleg az õ udvari bohócza lehetett.” (Turul VIII. 46.l. Csoma J. “A Gutthai cs. czímere”) (Bárczay 30.)
"Gutthay. A megyei levéltár 1582. évi iratai közt egy eredeti armalis található, melyet II. Rudolf 1582. évi febr. 18-án adott G. Máténak, atyjának Andrásnak, fivéreinek Györgynek, Mihálynak és Gáspárnak a következő czímerrel: Kék pajzsban hármas zöld halom felett szaladó koson vörös ruhás, kardos, vörös török sapkás majom ül s mellső lábaival vörös zászlócskát tart; a zárt sisak disze: zöld halomból kinövő 3 fehér liliom; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdette 1583. évben Nyitramegye.
A fent közölt s heraldikailag guny-czímernek minősitett, czímert Csoma József ismertette. (Turul 1890. év 46.)" Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 86. l.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: