Címerhatározó/Hédervár címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Hédervár címerével foglalkozik.


Hédervár pecsétje 1772-es évszámmal egy 1831-es iraton
Az első fennmaradt matrikula (1673–1700) címoldala

Hédervár község

(Győr-Moson-Sopron megye)

Hédervár a Szigetköz közepén elhelyezkedő község, Győr és Mosonmagyaróvár között közel félúton, Budapesttől 150, Pozsonytól 45, Bécstől 92 km-re.

Címere egyszer középen vágott dobor pajzs. Felső kék mezejében középen jobbra néző ezüst színű ekevas, két oldalán aranyszínű, kifelé döntött búzakalásszal.

Alsó, függőlegesen hatszor hasított mezejében ezüst és vörös cölöpök váltakoznak.

A történelmi jegyeket modern megfogalmazásban mutató álló címerpajzs felett ezüst, enyhén jobbra néző pántos sisak helyezkedik el, rajta három leveles arany koronával.

A címerpajzsot a sisakból és koronából kiágazó barokk akantusz leveles, kék-arany színű címersátor fogja közre.

A címerpajzs alatt az ívelt, lebegő, aranyszínű szalagon a község neve (HÉDERVÁR) felirat látható, fekete betűkkel.

A címer két fő motívuma Hédervár múltjából merítkezik. A dobor pajzs alsó, hatszor vágott mezejének váltakozó vörös-ezüst cölöpjei a település névadójának, II. Géza idején idetelepült Héder lovag és leszármazottainak címermotívuma. Héder várát (HEDER-WAR) Szigetköz legjelentősebb településére építette. Ezt bizonyítja a Római Katolikus Egyházközség történelmi pecsétjében található 1031 évszám, mely első királyunk Szent István parancsához híven, kilenc másik településsel e helyiségben emelt imahelyet. A Héder nemzetség számos jó vitézt, ügyes politikust, öt nádort adott az országnak.

A felső kék mezőben található, jobbra néző, ezüst színű ekevas a mezővárosi címer fő motívuma. Ezt a rangot 1443-ban kapta a település, melyet a török uralom alatti megszakítással 1886-ig birtokolta.

A címerpajzs körüli díszítő elemek a település 800 éven át meghatározó tényezőjét, a Héderváry családot idézik. [1]

  • Irodalom:

NÉMA SÁNDOR: Hédervár. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

[5]

[6]

Rövidítések

Lásd még: