Címerhatározó/Hadady címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hadady, Hadadi családok címerével foglalkozik.


Hadadi 1628Szerkesztés

Hadadi János általa testvére Ferenc agilisek, valamint felesége Katalin és leányuk szintén Katalin részére II. Ferdinánd 1628. augusztus 16-án Bécsben címereslevelet adományozott, amit 1629. január 11-én Borsod vármegye közgyőlése elıtt hirdettek ki Edelényben.* [* MUO 128. Reszegi tévesen 1628. január 20-ára tette a kihirdetés időpontját, több helyen tévesen közli a címerleírás latin szövegét is.]

Az oklevélen* [* 560x630/86/– mm.] – amelyet II. Ferdinánd király és Ferenczffy Lőrinc írt alá – vörös-kéksárga- fehér zsinóron természetes színű viaszba ágyazott ép vörös függőpecsét van.

A címerfestmény helye üresen maradt, a leírásból viszont megtudhatjuk, hogy az adományozott címer: „Álló vörös színű katonai pajzs, amin három, igen magas szürke színű szikla található, ennek csúcsán … kiterjesztett szárnyú, saját mellét megsebző pelikán, három fészekben rejtőző fiókáját vérével táplálni látható. A pajzsra nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, [amit] páncélba öltözött emberi jobb kar markolatánál … [fogott] meztelen szablyát kinyújtva szépen díszít. A sisak tetejéről vagyis csúcsáról takarók vagyis foszlányok innen arany és kék, onnan pedig fekete és vörös, a pajzs széleit körös-körül övezik és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum rubri coloris tres petra glavisi coloris prae[al]…ta interoccupante, in cuius cacu[mina] … expansis alis rostro pectus suum pellicans, tres pullos suos in nido delitescentes cruore forere visitur. Scuto incumbit galea militaris aperta regia diademate, brachium humanum ferre indutum frameam nudam manubr[ium?]… … impressam proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis et lemniscis, hinc aureis et caeruleis, illinc vero fuscis et rubris, in scuti extremitatem, sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

A család leszármazottai Nagyváradon és Csengeren (Szatmár) éltek.* [* Reszegi Lajos: Bihar vármegye levéltárának eredeti címeres nemeslevelei. Magyar Családtörténeti Szemle. 1937. III. 23.][1]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 68. (PhD értekezés) [2]


  • Külső hivatkozások:

Hadady 1646Szerkesztés

 

Szatmár vármegye törzsökös családja, mely idővel Szolnok és Szilágy vármegyékben is elterjedt. István, neje Morvay Zsuzsánna és fia István, 1646-ban III. Ferdinándtól kaptak czímeres nemeslevelet, melyet 1647-ben Csengerben hirdettek ki, 1773-ban pedig Szatmár-Németiben és 1794-ben Nagykárolyban. A család Szolnokon és Tasnádszántón, Szatmár vármegyében pedig Csengerben és Csekén volt birtokos. Tagjai közül Gáspár a múlt század elején szigeti várnagy. A francziák elleni háborúban is részt vett. István, 1830-ban nótárius. - Antal, 1848-49-ben honvéd, Sámuel, Bereg vármegye várnagya, résztvett az 1848-9-iki harczban. - Péter, csekei birtokos, az 1859., 1866. évi háborukban résztvett s megsebesült. - Gábor és József birtokosok Csekén, - Károly birtokos Bereg vármegyében, - Endre dr. Kolozsvár város főkapitánya, - Géza tanár Léván, - Lajos, jelenleg szatmári ügyvéd, - Gedeon, mikolai körjegyző,- László, m. á. v. tisztviselő, - József, tyukodi körjegyző, - Ignácz, István, Pál és Ferencz csengeri birtokosok.

Czímer: kékben, zöld alapon ágaskodó aranyoroszlán, jobbjában görbe kardot tart. Sisakdísz: kék, arany, vörös, ezüst, kék (5) strucztoll. Takarók: kékarany, vörösezüst.[3]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs