Címerhatározó/Halasy címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Halasy család címerével foglalkozik.


dévaványai HalasySzerkesztés

 

A Halasy család a XVIII. század végén jelent meg a kenderesi földbirtokosok között. Ősei Erdélyben, majd Komárom megyében éltek, és címeres levelet 1618-ban II. Mátyástól nyertek. Halasy Márton 1774-ben a Pozsony megyei Dunaszerdahelyről költözött Heves megyébe, hogy elfoglalja a vármegye alispáni állását. Az Esterházy püspök bizalmasának számító nemes 1778-ban Dévaványán udvarházat és birtokot vásárolt, innen származik a család „dévaványai” előneve. Halasy Márton 1792-ben jutott a kenderesi Károlyi-örökség negyedrészének birtokába, amikor gróf Haller Antal, Károlyi generális dédunokája földjét és nemesi udvarházát elzálogosította. Az egyébként rendkívül tehetséges Halasy 1786-ban lemondott alispáni tisztségéről, mert II. József reformjaival nem értett egyet, de a király halála után késő öregkoráig ismét meghatározó személyisége lett a vármegyének. Több mint két évtizeden át Heves- és Külső-Szolnok vármegye országgyűlési követe volt. 1812-ben az országgyűléshez báró Orczy Lőrinccel együtt beadványt intézett, s ebben a magyar nyelv hivatalossá tételét szorgalmazták. Noha a kezdeményezésből nem született törvény, Heves megyében a hivatalos ügyintézés nyelvét latinról magyarra változtatták. Halasy Márton gyermekei közül Károly fiát 1805-ben Heves megye alispánjává választották meg. Az ő fiai közül Gáspár alispáni, József pedig, aki Horthy Miklós kormányzó anyai nagyapja volt, főszolgabírói tisztséget töltött be.[1]

Czímeres nemeslevelet II. Mátyástól 1618. márcz. 10. H. János s gyermekei nyertek, amit Komárommegyében hirdettek ki 1619.-ben

  • Irodalom:

CSEH GÉZA - SZIKSZAI MIHÁLY: Kenderes. Száz magyar falu könyvesháza. Megjelent a magyar állam millenniumára. Budapest é. n. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Lásd még: