Címerhatározó/Halmai-Bor címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Halmai Bor család címerével foglalkozik.
gibárti és halmai Bor
szerkesztés
.jpg)
Halmai-Bor Mihály 1415. július 2., Konstanz Zsigmond címer általa: testvérei Miklós, Jakab, László, János, András, Tamás, Benedek, Zsigmond és unokaöccsei István, Osvald, István és ennek fia Péter
DL 73.603
A czímerszerző Halmai Bor Mihály, királyi allovászmester, a családnak ekkor és kétségtelenűl ezóta is legkimagaslóbb tagja, ki Zsigmondot lombardiai és németországi útaiban kisérte és korábban a bosnyákok, majd Isztriában és Friaulban a velenczeiek ellen harczolt. A czímert ebben a formában maga kéri a királytól; bemutatja annak rajzát s ezt a szöveg, mely – sajnos – épp itt a leghézagosabb, pontosan le is írja. A czímereslevél tehát középkori armálisaink azon kisebb csoportjához tartozik, melyekben a czímer formája kétszer is megvan: lefestve és leírva; egyéb tekintetben is az oklevél formulái nagyban eltérnek azoktól, a melyeket Zsigmond király czímeresleveleiben megszoktunk.
A Halmai Bor-család multjára vonatkozólag a közölt czímereslevél a legrégibb emlék. Ebből tudjuk meg, hogy a „Bor” ragadványnevet a czímerszerző allovászmester vette föl legelső ízben s ez azután átszállott az utódokra. A jászói konvent levéltára a XV. század végétől kezdve számos adatot őrzött meg a család történetéből; ezek azonban annak folytonos hanyatlását, az ősi és szerzett vagyon szüntelen apadását adják tudtúl; csupa birtokeladásról, zálogba vetésről, elidegenítésről szólnak, birtokadományról, a vagyon szaporodásáról szóló egy sincs köztük. Így azután nem csuda, hogy az elszegényedett és a megyei életben többé szerepet nem vivő utódoknak régi nemességöket az 1725. évi nyomozás idejében igazolniok kellett és Zsigmond király czímereslevelét a XVI. század óta dívó szokásnak megfelelőleg Abaujvármegye közgyűlésén kihirdettetniök.
A család, melynek a czímereslevél szól, földművelő és kézműves foglalkozásban ma is él Szikszó vidékén. Az elszegényedés oka kétségtelenűl a családtagok nagy száma. Magában az armálisban tízennégy családtag kap a fő czímerszerző érdemeinél fogva czímert és ezek között tíz a király allovászmesterének édestestvére. Az ily szaporaság, mely minden valószínűség szerint a későbbi időben is ismétlődött, még tekintélyes vagyonnak is elaprózására vezet, kivált ha azt ujabb adományok és szerzemények nem gazdagítják.
Van rá adatunk, hogy a családtagok tényleg használták a Zsigmond királytól kapott czímert. Mutatja ezt a czímernyerők közt is megnevezett Bor László példája, ki 1486-ban ezzel a czímerrel pecsétel. Természetes azonban, hogy pecséteken a pávatoll-legyezőből igen sokszor buzogányhoz hasonló alak lesz.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
Bor (Bibárti és Halmai). Igen régi család Abaujvármegyében. Nemesi és czimerlevelét Halmai Bor Mihály kapta 1415-ben Zsigmond királytól a maga, fia, és testvérei számára. A családnak birtokai voltak Halmajon, Gibárton, Fügeden, Fancsalon, Fuló-Kércsen, Legyes-Bényén stb. A XVII. században Szikszóra költözött, a hol elszegényedett.
Czimere: Kék mezőben fekete és arany osztatu, aranynyal fegyverzett griff, előrenyujtott karmában pávatollakból összeállitott arany legyezőt tartva. Sisakdisz: a pajzsalak. Takarók: kék-arany.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: