Címerhatározó/Hofen címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Hofen címerével foglalkozik.


Szent Pantaleon az alsó sorban középen, jellegzetes ábrázolásmódja szerint, a fejéhez szögezett kezekkel

Hofen grófság szerepelt a Habsburg család mellékágainak címei között és egyes uralkodók nagycímerében.

Címerleírás: Ezüst alapon a grófság védőszentje, Szent Pantaleon mártír a fejéhez szögezett kezekkel, a háttérben vitorlás hajó.

Dornbirn területe a 11. században a von Bregenz grófok birtoka volt. Az Udalriching családból származtak, akik Nagy Károly császárral való jó viszonyuknak köszönhetően a Bodeni-tó és az alpesi Rajnavölgy nagyrészét birtokolták. Dornbirn területén a von Bregenz grófok és a Szt. Gallen kolostor volt a legnagyobb birtokos, akik egymással versengtek a főhatalomért. IV. Welf herceg 1079-es Rajnamenti hadjárata után a Szt. Gallen kolostor birtokait háborús zsákmányként felosztotta weingarteni bencés házikolostora és a Friedrichshafen melletti Hofen női kolostor között. A von Bregenz grófok is nagy birtokadományban részesültek. Dornbirn mindhárom egyházi intézménye (a Hofen kolostor, Mehreraru és Weingarten) az ő felügyeletük alatt állt. A Hofen kolostort 1085-ben Berta, I. Buchhorn Ottó gróf felesége alapította, mint bencés női kolostort. A közeli Szt. András és Pantaleon egyházat a Buchhorn grófok a kolostor felügyelete alá helyezték.

1150-ben meghalt Rudolf von Bregenz gróf, a család utolsó tagja. Birtokait veje, I. Hugo von Thübingen palotagróf örökölte, valamint távoli rokona, Rudolf von Pfullendorf gróf. Hugó gróf fiatalabb fia Hugó 1182-ben szereztre meg a von Bregenz örökséget. 1200 körül Götzis mellett várat épített, melynek a Montfort nevet adta. Később von Montfornak nevezte magát és a hasonnevű család alapítója lett. Nagyjából ugyanekkor alapította Feldkirch városát is. 1270 körül a Montfort grófok három ágra váltak szét: Montfort-Feldkirch, Montfort-Bregenz és Montfort-Tettnang.

1337-ben a Montfort-Feldkirch családbeli III. Rudolf és II. Ulrich szövetséget kötöttek az osztrák hercegekkel. Miután IV. Rudolf gróf három fia még az ő életében meghalt, a negyedik otthagyta a churi prépostságot és 1369-ben feleségül vette Agnes von Mätsch-et. Apja halála után 1375 márciusában 30 ezer aranyért eladta birtokai nagyrészét az osztrák hercegeknek. Az utolsó adásvételre 1379-ben került sor. A terület új birtokosa III. Lipót herceg lett.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: