Címerhatározó/Hohenberg címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Hohenberg címerével foglalkozik.


Alsó- és Felső-Hohenberg címere

A 13. században a Hohenberg grófok a legfontosabb délnyugat-németországi családok közé tartoztak, de III. Rudolf, akinek nem voltak férfiági örökösei, birtokai nagyrészét eladta a Habsburgoknak. Nagyjából száz évvel később az utolsó mellékág is kihalt.

Gertrúd (1225 k.-1281. II. 16), III. Burkhard gróf legidősebb lánya, 1245 körül Habsburg Rudolfhoz ment férjhez, akit 1273-ban német királlyá választottak. Mint királyné az Anna nevet vette fel. Burkhard legidősebb fiát, II. Albertet sógora, Rudolf király az újonnan létrehozott alsó-svábország helytartójává nevezte ki, de így sem sikerült uralma alá vonnia a sváb hercegséget. Albert jelentős korabeli trubardúrnak is számított. Öccse, IV. Burkhard alapította a család Nagold-Wildberger ágát, mely fiai, I. Ottó és V. Burhhard által Nagold és Wildberger ágakra oszlottak tovább. Birtokaikat fokozatosan eladták a württembergi grófoknak. A család utolsó uralkodó grófja Zsigmond († 1486) volt, akivel a család utolsó mellékága is kihalt.

II. Ferdinánd (1529-1595) főherceg, tiroli gróf 1557-ben feleségül vette Philippine Welser-t (1527-1580, egy gazdag augsburgi patríciuscsalád tagját. Mivel a Habsburgok házi szabálya értelmében egyenlőtlen házasságról volt szó, halála után birtokai a Habsburgok főhercegi ágaira szálltak vissza. Philippine a Burgau őrgófnője, Nellenburg tartománygrófnője (Landgräfin), valamint Felső- és Alsó-Hohenberg grófnője címet kapta. Gyermekeiket nem emelték hercegi rangra, de vásárolhattak maguknak uradalmakat és a Habsburg címert is viselhették. Fiaik, Andreas (1558–1600), bíboros, Németalföld helytartója és Karl (1560–1618/1627), Burgau őrgrófja a "von Österreich" nevet kapták, de csak abban az esetben örökölhették volna a trónt, ha a Habsburg-ház összes férfiága kihal. Karl illegitim utódai a Hohenberg bárók voltak.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: