Címerhatározó/Horthy címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Horthy család címerével foglalkozik.


nagybányai HorthySzerkesztés

 
Vitéz nagybányai Horthy Miklós címere a dán Elefánt rend regiszterkönyvében, 1940. február 16.

Az eredetileg Magyarország északkeleti részén és Erdélyben birtokos Horthy család címerét 1635-ben kapta. Címertábláján álló, csücskös talpú kék pajzsban hármas zöld halom látható, középen jobbra fordult páncélos jobb kar könyököl, s markában felfelé három arany búzakalászt tart. A pajzson lévő jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze a pajzsbeli kar. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.

A köznemesi származású család viszonylag későn, a XIX. század közepén került a Szabolcs megyei Ramocsaházáról Kenderesre. 1857. október 30-án Horthy István (1830–1904), a kormányzó édesapja feleségül vette dévaványai Halasy Paulát, és édesanyjának, Puky Amáliának örökségére, a négyszáz katasztrális hold szántóból, valamint ötven hold rétből álló kakati birtokra költözött.

1879-ben Tisza Kálmán miniszterelnök saját kezűleg írt levelében Horthyt megyéje főispáni állásának elfogadására kérte fel. Ő azonban kortársai szerint szerény természetű ember volt, a rangot és hivatalt nem fogadta el. Személyes érdemein kívül valószínűleg a Tisza családdal és a kormánypárt felső köreivel kialakított kapcsolata is hozzásegítette élete legnagyobb kitüntetéséhez, ahhoz, hogy 1893-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki.

Horthy István és Halasy Paula házasságából kilenc gyermek született: István, az első világháború hőse, később lovassági tábornok, Zoltán, Béla, aki kadétként fiatalon balesetben elhunyt, Paula, a későbbi Graefl Jenőné, ötödikként a testvérek sorában Miklós, a kormányzó, Erzsébet, a későbbi Péchy Györgyné, majd Czernin Artúrné, Szabolcs, a kisgyermekkorában elhunyt Jenő, végül az Afrika-utazó és vadászati író Jenő, aki Kittenberger Kálmán vadászati utazásait is nagyvonalúan támogatta. A kormányzó testvérei közül csak Horthy Szabolcs telepedett le Kenderesen. A többiek iskoláik elvégzése után nem tértek vissza a faluba vagy férjeiket követve máshová költöztek.[1]

  • Irodalom:

CSEH GÉZA - SZIKSZAI MIHÁLY: Kenderes. Száz magyar falu könyvesháza. Megjelent a magyar állam millenniumára. Budapest é. n. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Lásd még: