Címerhatározó/Hosszúhetény címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Hosszúhetény címerével foglalkozik.


Hosszúhetény pecsétjei 1724, 1775 és 1846-ból
Szentlászló (Püspökszentlászló) pecsétje 1774-ből, mely közigazgatásilag Hosszúhetény része

Hosszúhetény címere.jpg

Hosszúhetény címere ma

Hosszúhetény község

(Baranya megye)

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek felső széle a haránt levágott sarkokat középen domború hullámvonallal köti össze.

A vörössel és ezüsttel hasított pajzsmezőben arannyal és kékkel hasított behajló sátor található.

A jobb oldali arany mezőben zölddel lebegő, leveles szőlőfürt helyezkedik el. A kék mezőben alul arany hullámos pólya, melynek felső éléből kinövő zöld hármas halom minden halmán kinövő arany búzakalász látható. A középső halom a két szélső fölé emelkedik. A jobb felső vörös mezőben lebegő ezüst rózsa, a bal felső ezüst mezőben lebegő vörös rózsa helyezkedik el.

A címer alapját az 1722-es körpecsét adja, melyben mezőgazdasági jelképek láthatók: érett kalász, ekevas.

A címert tervező grafikus, a komlói Kováts Ferenc a pecsét alapján készítette el Hosszúhetény község címerét. A jobb és bal felsőben lebegő stilizált rózsák a hosszúhetényi Nagymezőn található szigorúan védett növényt, a vadon élő bánáti bazsarózsát ábrázolják. A leveles szőlőfürt utal a középkor óta itt folytatott szőlő és bortermelésre.

A hármas halom elterjedésében fontos szerepet játszik, hogy a 3-as a legfontosabb szakrális szám. Ezen túlmenően Hosszúhetényt északon a Hármashegy határolja. Az érett kalászban a munka, ezen keresztül pedig maga az ember jelenik meg.[1]

  • Irodalom:

BEZERÉDY GYŐZŐ: Hosszúhetény. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

Hosszúhetény

Püspökszentlászló

Rövidítések

Lásd még: