Címerhatározó/Karátsonyi címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Karátsonyi, Karácsonyi, Karácsony (olv. Karácsonyi) családok címerével foglalkozik.

---

csökmői Karácsony

Ez a család arról nevezetes, hogy 1606-ban ritkaság számba menő magyar nyelvű címeres levelet kapott Bocskai István fejeledelemtől, vagy legalább is annak 1620-as átirata már magyar nyelvű, ami szintén nagy ritkaság.

(Vö. Karacs Zsigmond: Címerek és zászlók - az önigazgatás jelképei. Honismeret, 1994/4. 4-5. [3-10.])

A csökmői Karácsony család 1606-os címere, 1620-as magyar nyelvű átiratának szövege

„En Istvan Isten Kegielmessegeboel Magyar Orszagnak es Erdinek fejedelme és az Szekelieknek Ispañia Adom emlekezetre’ az en levelemnek rendiben ielentven mindeneknek az kiknek illik hogy mivel a régi s io s régi emlélkezetö Magiar orszagi giülekezetnek allapottianak sok kilemb kilemb es keserves essti s melliét eleitul fogva nagiob vezeböl kilemb kilemb fele ellensegek az ö hatarira ütven és ötet az ereos es vitezlö férfiaktol mégh foztvan nagi sirassal es fohazkodassal az körniülötte való zomzed orzagoknak mint egi pelda vettetven zenvedet inditiak az mi elmenket arra hogj ugian azon Magyar orzagi giülekezetünk haznara es elő menetire és az menire lehetné, és az melly dolgokban engettetnek vigh elmevel igiekeznenk: Mivel hogj annak okaert ez mi orzagunkban Magyar orzágban az --- [tettes <tekintetes> és jeles] feo embereknek Kivaltkeppen az Nemes es vitezlö ferfiaknak zamok az tirviniekkel egietemben (az mely tirviniek zoktanak mondattani az várasok lelkének) meg fogiatkozott. Az mi zerelmes Hivönk Nemes Czeknői Karaczon Gergel egiebkoris mindenkor kivaltkeppen penigh ezeknek az mi Hazánknak közönseges megh maradasaert es zabadsagaert indittatot hadainkban az ö jeles es hüseges zolgalatnak alhatatos nemivel annira igiekezet minekünk kedvünkben es zerelmünkben hogi --- [méltóvá ítéltük] arra hogy őtet az mi bő Kegielmünknek igaz bizonsagaval megajandekozvank annak okaert ugian ezen Karaczon Gergel es ő altala az ő ver zerint valo attiafiat Karczon Andrást es Karaczon Istvant azt vegeztük hogy az mi kegielmünkböl es hatalmunknak telliessegeböl az köz es nemtelen allapotbol sorsbol az mellyben zülettenek es ez ideig voltanak kivegiük és hogy az Magyar orzaghi és Erdéli Nemesek giülekezeti es zama köze zamlalluk helyheztessük válazzuk és irjuk az mikeppén odais zamlalliuk helyheztettiük válaztiuk es iriuk el vegezven ezt nilvan hogy mostantul fogva ennek utánna ugyan ezen Karaczon Gergel, Karaczon Andras es Karaczon Istvan és ő nékik minden fiui es leani agon lévőn minden eorökösek és maradékok igaz és ketseg nelkül valo nemesek legienek es azoknak tartassanak. Azért é féle igaz és tökélletes nemességnek jegie pénigh el vegezet akaratunkbol bizonios tudomániokbol, es az mi jo akaratunknak bőséges voltabol az megh mondatot karaczon Gergelnek, Karaczon Andrásnak és Karaczon Istvannak, és eő nékik mind fiui és leani ágon levő minden eorökösöknek és maradékoknak kegielmesen attuk ajandékoztuk és rendeltük ez fegyvert avagy az Nemességnek czímérit tudni illik egy eg zinn fel emeltet vitézi paist az kinek mezejen avagy közepin egy --- [egész ember] vitézleő fegyverben mely vasban pancelban sisakban és sarga czizmaban öltözven egy zödel pasitosban fordulván állani láczik az derekára egy aranias zablia köttetet az iob kezében egy mezitelen zabliat keménien rak az ban kezeben penigh harom megh ért búza fejet tart a paisra egy bé zárlott vitézi sisak helyhezetet az mellien egy draga kövek[kel] és giöngiekkel zepen megh ekesittetet Corona fedez be az melyböl egy panczelban eöltőzöt fel kéz vallatol fogva ki zármazván három kék lilium zálat láczik tartani az sisaknak penig tetejeből kilemb kilemb zinü Kanaph és cziaffrang --- [ide s] tova terjedven az paisnak mindenik zélit és körniékit zépen --- [környül veszi és még némiképpen mind ezek a jelen való levelünk kezeletiben avagy rendiben] az képírónak tudós keze es mestersege altal ki irvan és ky jegiezven vilagosan megh laczanak. Rea hagyvan és megh engedven hogy eok a megh iratatot fegyvert a vagy igaz Nemessegnek czímeret az teob igaz es czímeres vitezleő Nemeseknek zokasok zerint mindenni[tt] az harczokban, Kopia ütkezetben, Külemb Külemb fegyverrel valo harczolasokban, hadakban, Ket emberek viadalliaban, es egieb akar minemio Nemesi es vitezleo giakorlasokban, jel ki adasban, zazlok emeleseben, vitezleő giakorlasokban, vizi hadakban, gieőreo öklelesekben, zep oltezieto pompakban, vegh hazok oltalmazasaban, gialogh sereghben, partos hadakban, tabori satorokban, temetsegekben, kozonseges keppen penigh akar minemui dolgoknak es hadi kezületeknek nemeiben az tiszta es teokelletes Nemessegnek Czímere es nevezeti alat: az melliel azt akarjuk hogy eok mindenektül akar minemü allapotban, sosrsban, meltosagban és feorenden való Emberek legienek azok, mondassanak tartassanak neveztessenek s irassanak és hivatassanak meg hordozhassak es viselhessek és mindazok az tizteletekkel kegielmünkkel privilegiummal kedvezésünkkel szabadságunkkal és méltósagunkkal az mellyeket az egieb megh mondott Magyar Orzághi és Erdeli igaz zületesekben valo és ketseg nelkül valo Nemesek es vitezleő emberek akar minemeo hatalmassagbol és régi zokasbol élnek gyönierkednek és örülnek mindenkoron élhessenek gyönierkedhessenek és azoknak eörülhessenek. Az mely dolognak emlekezetire és eörökké való ereössegere az mi közönseges tanaczban meltosagban megh ereösitett függeö peczetünknek erejével megh ereösitetett jelen valo levelünket az megh mondatott Karaczon Gergelnek, Karaczon Andrásnak és Karaczon Istvannak és eö nekik mind fiui és leani ágon leveö minden örökösöknek es maradekoknak kegielmesen adgiuk es engedjük.”

– Kelt az mi zabad varosunkban Kassán Mindzent havanak tizen negyedik napján Criztus zületese utan 1606 Eztendeöben.

• 
  A Karácsony család 1606-os címerének 1620. évi magyar nyelvű átirata
• 
  Az 1620-as átirat fényesebb változata
• 
  Az 1620-as átirat színezett változata
• 
  Az 1620-as átirat bal oldala
• 
  Az 1620-as átirat bal oldala
• 
  A Karácsony család címerének magyar nyelvű átirata az 1755 évi átiratból, 1.
• 
  A Karácsony család címerének magyar nyelvű átirata az 1755 évi átiratból, 2.
• 
  A Karácsony család címerének magyar nyelvű átirata az 1755 évi átiratból, 3.
• 
  Bihar vármegye nemesi igazolása a Karácsony család részére, 1726

A Karácsony család címeres levele, Kassa, 1600. [helyesen 1606] október 14. A címeres levél átirata a család 1755. évi nemesi igazolásából, a Váradi Káptalan jegyzőkönyvéből.

A Karácsony család 1755. évi nemesi igazolásában található szöveg Bocskai magyar nyelvű oklevelének átirata, amit 1620-ban másoltattak be a Váradi Káptalan jegyzőkönyvébe. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jelzete: IV.A. 1/j. 4. csomó 104. Egy másik helyen: IV.B. 411/d. 12. csomó Karácson család. Megjegyzik: Act. Nob. 217. C magyar uj armális. (Ez a régi jelzete az l755. évi igazolásnak.) Az eredeti címereslevél holléte ismeretlen. Egy, úgy tűnik betűhivebb másolat a család egyik néhány éve elhunyt székesfehérvári tagjánál volt.

Karacs Zsigmond közlése Szegedi László részére, 2014. 6. 26

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

---

beodrai Karátsonyi gróf

A család első ismert őse Gratianus volt, ki a családi hagyomány szerint Franciaországból származott és 1591-ben telepedett le a moldvaországi Badocsányban. Innen a család Erdélybe került, hol a Karátson nevet vette föl s egykorú okiratokban az új név mellett még a régit is ott találjuk zárójelben. A család birtokában levő ereklyék szerint a család már a beköltözés előtt is nemes volt és címerlevelét valószínűleg az egyik erdélyi fejedelemtől nyerte. Kristóf Gáspár (sz. 1652.) fia Kristóf a Szolnok-dobokai mikulai birtokért pereskedett. Az erdélyi fejedelmek és magyar királyok a család nemességét többször megerősítették. Így Mária Teréziakirálynő is, ki Kristóf és fivérei részére új nemeslevelet állított ki. Kristóf első fia Deodat (Bogdán) 1781-ben 103.000 forintért megvette a kincstártól Beodrát, melyre királyi adományt is nyert és a Karátsonyfalvi előnevet a Beodraival cserélte föl. Testvére Simon. - Adeodatus fiától Kristóftól származik a ma is virágzó nemesi ág, míg a grófi ágnak Lázár volt az őse. Lázár (sz. 1759.) Torontál vármegye alispánja és később országgyűlési követe. Körülbelül 300.000 forintra rúgó összeget adományozott jótékony célra, alapítványokat tett a Ludovikában és a francia háborúk idején 100 főből álló inszurrekciós csapatott állított ki; érdemei elismeréséül Ferencz király a grófi ranggal akarta megjutalmazni, hanem ő ehelyett inkább a nagy- és kiszsámi uradalmakat kérte donációba, melyeket meg is kapott. 1805-ben megvette gróf Draskovits Ferencztől Bánlakot, Dolaczot, Offszeniczát, Szókát és Partost. Leánya gróf Keglevich Sámuelhez ment nőül; fia Lajos (sz. 1793.), neje: Starhemberg Mária Lujza birodalmi grófnő. Ennek fia Guido (sz. 1817, †1885.) 1842-ben Temes vármegye főszolgabirája, 1848-ban honvédőrnagy, a pesti nemzetőrök parancsnoka; majd menekülnie kellett és birtokait elkobozták. Kegyelmet nyervén, 1867-ben a csákovai kerület országgyűlési képviselője, cs. kir. kamarás, v. b. t. t., az I. osztályú vaskoronarend vitéze stb., 1858 dec. 28-án birodalmi grófi rangot nyert, melyet 1874 márc. 14-én legfelsőbb elhatározással Magyarországra is kiterjesztettek. 1851-ben nőül vette Puchói és Csókai Marczibányi Mária csillagkeresztes és palotahölgyet. Leányai: Adrienne, Melanie, Guidobaldina, Mária, Ilma és Ilona. Fiai: Aladár (szül. 1859.), országgyűlési képviselő, cs. és kir. kamarás, a főrendiház tagja. Birtoka: Beodra. Jenő (szül. 1861.) Európának majdnem valamennyi államát és Afrika egy részét beutazta. A bánlaki hitbizományi uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. 1890-ben cs. és kir. kamarássá nevezték ki. 1896 óta a zichyfalvai kerület alkotmánypárti képviselője és a vízügyi bizottság elnöke. Mielőtt megválasztották, tevékeny részt vett a főrendiház tanácskozásaiban; jelentős szerepe van a megyei életben is. 1896-ban budai palotájában fényes estélyt adott, melyen megjelent a király is egész udvartartásával és a Budapesten időző főhercegekkel. 1908 őszén pedig XIII. Alfonz spanyol király és neje Viktória Ena királyné tiszteletére adott estélyt, melyen részt vett királyunk is. Érdemeiért a v. b. t. t. címet nyerte. Ezenkívül a vaskorona- és a spanyol III. Károly-rend nagykeresztese, a souverain máltai lovagrend tb. lovagja, a Torontál megyei nemz. munkapárt társelnöke, a torontálvárm. közműv. egyesület elnöke, a bpesti önk. mentőegyesület elnöke s mint ilyen, megkapta a német császár hozzájárulásával a Deutsche Gesell. f. Samariter u. Rettungswesen-től az Esmarch orvosi érmet. Sokat áldoz jótékony és közhasznú célokra és a vármegye monográfiájának kiadhatását is 2000 koronás adományával mozdította elő. Felesége Andrássy Karolina grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy. 1907-ben a trónörökös őt választotta kíséretébe a spanyol király esküvőjére. Kamilló (szül. 1863, †1908.), cs. és kir. kamarás, 1895 óta a főrendiház örökös jogú tagja volt. A fent említett Kristóftól származik a nemesi ág. Fia: Bogdán. Ennek fia: I. László, 1827-ben Torontál vármegye szolgabírája, 1836-48-ig alispánja, 1843-ban országgyűlési követe, 1848-ban pedig főispánja. Antal 1848-ban országgyűlési képviselő (†1882.), I. László (†1869.). Fiai: Ferencz (†1881.) és II. László. Ferencz fia, Andor. A nemesi ág birtoka Beodra; a grófi ág ottani birtokait felparcellázták. Címer (grófi): négyelt pajzs, a 3. és 4. közé beékelt ötödik mezővel és vágott szívpajzzsal. Ebben fent vörösben koronás kétfejű arany sas, lent ezüstben fekete mérleg. A nagy pajzs 1. és 4. kékben szemközt fordult koronás szirén, halfarka jobbra (balra) hajlik, baljában (jobbjában) pedig balra (jobbra) ezüst kettős keresztet tart, másik kezét csípőjére illeszti; 2. veresben jobbra fordult, két hátsó lábán álló ezüst-bika, arany nyakövvel, arany szarvakkal, patákkal és farkkal. 3. Veresben egyenesen álló szemközt fordult medve, jobbjában vízszintesen tartott karddal, melynek hegyét baljával fogja. 5. Ezüstben ágaskodó, jobbra fordult kék párduc torkából és füleiből kitörő tűzzel, jobbjában babérkoszorús kivont kardot, baljában levágott török főt tartva. Grófi korona. Öt sisak. Sisakdíszek: 1. (középső) szívpajzsbeli sas. Takarók veresarany-veresezüst. 2. A pajzsbeli medve. Takarók: veres-ezüst. 3. Növekvő szirén. Takarók kékezüst. 4. Növekvő bika. Takarók: veres-ezüst. 5. Növekvő párduc. Takarók: kékezüst.

Az eredetileg örmény (egyes vélemények szerint francia) származású Karátsonyi család ősei a 16. században tűnnek fel Erdélyben. A török elleni háborúkban szerzett érdemeikért a 17. század végén megkapják Beodra mezővárosát 18 000 hold kíséretében. Ettől kezdve viselik a beodrai előnevet. A család nemeslevelét III. Károly király adományozta Karátsonyi Tivadarnak 1718-ban. (2) [2 Nagy I.: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal VI., Pest 1860, 87.] Címerük jelmondatául a „Pietate, Honore et Perseverantia!” (Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!) szavakat választották.

A 18. században Karátsonyi Lázár Torontál vármegyei alispánként tovább gyarapítja a családi birtokok számát. Később országgyűlési követ és tagja a József főherceg által létrehozott, a mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozását felügyelő és irányító bizottságnak. Hazafiságáért és közhasznú intézményeknek nyújtott nagylelkű támogatásaiért Ferenc császár neki adományozta a Temes vármegyében fekvő nagy-zsámi uradalmat. (3) [3 Karátsonyi Lázár 10 000 Ft-ot adományozott a Ludovikának, a franciák elleni háborúban pedig egy 100 fős inszurgens-csapatot állított fel saját költségén, és további 30 000 Ft-ot fordított a háború költségeinek fedezésére. Vö. A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája X., Budapest 1895, 153–54.]

Lázár hatalmas vagyon ura volt. Zsámi kastélyában állítólag egy imazsámoly alatt titkos ajtó vezetett a pincébe, amely tele volt arannyal, gyémánttal és egyéb kincsekkel. Egyetlen álma volt, hogy a verseci hegyektől birtokáig terjedő hatalmas pusztát uradalmához csatolja. Amikor minden kincsét szekerekre rakva Nagy-Becskerekre ment, hogy kifizesse a hőn áhított terület vételárát, ott hirtelen meghalt, és a szóbeszéd szerint a rengeteg kincs is vele pusztult. (4) [4 „D’Artagnan”: A Karátsonyiak, Országos Hírlap, Budapest 1898. február 27.]

A családi hagyományt unokája, Karátsonyi Guido folytatta a 19. században, aki nagyapja végrendelete ellenére 1859-ban osztrák, majd 1874-ben magyar grófi rangra emelte a családot. (5) [5 Karátsonyi Lázár maga többször visszautasította a grófi címet, és végrendeletében meghagyta, hogy ha a család bármely tagja a nemesinél nagyobb címet elfogad, az zárassék ki a családi örökségből. Guido apja, Lajos Torontál megyében volt főispán, anyja pedig az ősrégi, grófi és hercegi ágra szakadt Stahremberg családból származott.] A szabadságharc őrnagyaként a pesti nemzetőrök parancsnoka volt, így 1849-ben külföldre kellett menekülnie és a vagyonát is elkobozták. Miután kegyelmet kapott, hazatérése után hamarosan bekapcsolódott a politikai közéletbe. A császári és királyi kamarási, belső titkos tanácsosi címeket is elnyerő Guidót a Vaskorona-rend nagykeresztjével, valamint a Szent Sír Lovagrend Krisztus-rendjével is kitüntették. (6) [6 C. v. Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich X., Wien, 1863, 475–76.]

A gróf a főrendiház tagja és 1866-tól országgyűlési követ is volt. Nevét elsősorban közcélokat szolgáló nagylelkű alapítványai tették ismertté. A Magyar Tudományos Akadémiának tett 40 000 Ft-os alapítványával példának okáért a magyar irodalmat kívánta támogatni, (7) [1858 márciusában 10 000 Ft-ot adományozott az Akadémiának, hogy az összeg kamataiból a legjobb magyar színdarabok szerzőit jutalmazzák. Vö. Magyar Tudományos Akadémia Almanach, Budapest, 1890.] a Rudolf trónörökös születése alkalmából létrehozott 100 000 Ft-os alapítványa pedig jótékony célokat szolgált. 1881-ben francia mintára 20 000 Ft-os „erénydíjat” létesített, amely a szegény, de erkölcsös leányok kiházasítását segítette a családi uradalomhoz tartozó Solymáron és Vörösvárott. (8) [8 Vö. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája XI., Budapest, 1914, 246.]

Tagja volt többek között a Szent István Társulatnak, a Nemzeti Színház bizottmányának és a Magyar Festészakadémiát támogató bizottságnak is. Guido gróf gyakori és kedvelt vendége volt a főváros főúri szalonjainak, és a társasági élet egyik hangadójának számított. Bizalmas baráti viszonyban állt Liszt Ferenccel, Berliozzal és sok más jeles művésszel. Miután elnyerte a dúsgazdag örökösnő, Marczibányi Mária kezét, a friggyel tovább erősítette a család vagyoni helyzetét. Házasságukból négy fiú és öt leánygyermek született.

A pár harmincadik házassági évfordulója alkalmából egy pazar ötvösművű votív oltárkát adományozott a mariazelli bazilikának, ahol 1851-ben házasságot kötöttek. A Rudolf Weyr tervei alapján a bécsi Josef C. Klinkosch műhelyében készült reprezentatív ötvöstárgy valójában a mariazelli kegyoltár kicsinyített mása, amely előtt térdelve jelennek meg a Karátsonyi család tagjai. (9) [9 A remekmű 2004-ben látható volt a Kiscelli Múzeum Mariazell-kiállításán. Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete, kiáll. kat., szerk. Farbaky P. – Serfőző Sz., Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, Budapest, 2004, 422. no. V-17.] Guido gróf széles körű művészetpártolói tevékenységének egy jellemző példája a Krisztina téri Szűz Mária-szobor esete.

Az eredetileg 1702-ben a Magyar Jakobinusok terén egy budai üvegesmester által felállított szobrot 1855-ben saját költségén lebontatta, a már erősen megrongálódott barokk talapzatot klasszicista oszlopra cseréltette, majd a krisztinavárosi plébániatemplom északnyugati oldalán ünnepélyes keretek között felállíttatta. (10) [10 Liber E.: Budapest szobrai és emléktáblái, Budapest, 1934, 133.; Medvey L.: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez, Budapest, 1939, 21.]

Guido elsőszülött fia, Aladár rangon aluli házassága miatt, apja kérésére lemondott primátusáról, így öccse, Jenő vette át atyjától a bánlaki uradalom irányítását. Feleségül Andrássy Manó lányát, Karolina grófnőt vette, aki talpraesett, magyaros észjárású, temperamentumos asszony volt, és apjától örökölt vagyonszerzési hajlamával hatékonyan támogatta férje ambícióit.

A louvaini egyetemen jogot hallgató gróf Belgiumból való hazatérése után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, így képzettsége révén a családi uradalmat hamarosan mintagazdasággá fejlesztette. Dél-Magyarországon meghonosította a rizstermesztést, haltenyésztő telepeket létesített és a vízszabályozásban is jelentős eredményeket ért el. Utazásai során Európa szinte valamennyi országában megfordult és Afrika északi részét is beutazta.

1890-ben császári és királyi kamarássá nevezték ki, és hamarosan országgyűlési képviselővé választották. (11) [11 Karátsonyi Jenő gróf a maga 212 739 koronás évi jövedelmével a képviselőház legtehetősebb tagjai közé számított. Őt csupán Zichy János gróf előzte meg 225 944 koronás jövedelmével. Vö. Sturm-féle országgyűlési almanach 1910–1915, Budapest, 1915, 315–16.] A közügyekben vállalt eredményes és aktív szerepének elismeréseként a király belső titkos tanácsosnak nevezte ki. (12) [12 Jenő gróf többek között a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület elnöke, a Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség díszelnöke, a Katonai Máltai Lovagrend magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, továbbá a Magyar Atlétikai Club (MAC) választmányi tagja volt. Vö. A magyar társadalom lexikona, Budapest, 1930, 275.] Jenő gróf 1896-ban fényes estélyt rendezett a budai Várban, amelyen Ferenc József császár is részt vett, majd egy hasonlóan fényűző fogadást 1908-ban, amelynek díszvendégei XIII. Alfonz spanyol király és családja voltak. (13) [13 Kempelen B.: Magyar nemes családok V., Budapest, 1913, 360–62.]

A Karátsonyiak budai Vérmezőre néző, romantikus stílusú palotája, amelynek dísztermében a családi kollekció helyet kapott, a főváros legelőkelőbb és legdíszesebb magánépületei közé tartozott. (14) [14 A palotáról ill. környékéről 1880 körül készült felvételt közli Siklóssy L.: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Története. Hogyan épült Budapest? (1870–1930), Budapest 1931, 398. Vö. Palugyai I.: Nagy zabálás a kastélyban. Főúri lakáskultúra a dualizmus Magyarországán, Népszabadság Online, 2007. szept. 27., no. 465571.] A Guido gróf megbízásából, Pan József tervei alapján 1853–56 között épült neobarokk berendezésű palota reprezentatív belső tereivel, télikertjével, tekintélyes könyvtárával, színháztermével és képtárával régi főúri kastélyok hangulatát idézte. (15) [15 Bierbauer V.: A magyar építészet története, Budapest 1937, 253.; Lyka K.: Nemzeti romantika, Budapest 1942, 222.; Magyarország műemléki topográfiája IV. Budapest műemlékei I., szerk. Pogány F., Budapest, 1955, 777–80.]

A Krisztina körút 55. sz. alatt állt egykori földszintes barokk palotát 1850 táján részben lebontották és ennek helyén építették fel az új romantikus stílusú épületet. (16) [16 Budapest Lexikon I., szerk. Berza L., Budapest 19932, 643.] A maga korában a főváros egyik nevezetességének számító Karátsonyi-palota számos kulturális eseménynek is otthont adott. (17) [17 Pl. Dienes Valéria Orkesztika Iskolájának növendékei rendszeresen a Krisztina körúti palotában tartották előadásaikat.] 1898-ban Karátsonyi gróf a farsang alkalmából fényes bált rendezett, amelyről a Mikszáth Kálmán szerkesztette Országos Hírlap így számolt be: „A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.” (18) [18 Országos Hírlap, 1898. február 27.]

A Karátsonyi család tagjai gyakran szerepeltek a korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt népszerű az olvasók előtt, akiről maga Mikszáth is gyakran megemlékezett, sőt 1885. szeptember 15-én bekövetkezett halála után nekrológot is írt róla. (19) [19 Fogarasy A.: A Karátsonyiak a bulvárhírekben, Vörösvári Újság Online 7 (2007/1), 15–16. A cikk szerzője, Fogarasy Attila pilisvörösvári helytörténész, a Vörösvári Újság szerkesztője évek óta kutatja a város egykori urainak, a Karátsonyiaknak a történetét. Az összegyűjtött dokumentumokat egy általa szerkesztett kitűnő honlapon (www.karatsonyi.hu) tette közzé, ahol a család tagjaira vonatkozó, szinte valamennyi lényeges adat elérhető. A szerző 2005-ben cikksorozatot jelentetett meg a Karátsonyi családról a Vörösvári Újság hasábjain „Romló kastélyok, fogyó birtokok. Vörösvár hajdani földesurai” címmel:, Vörösvár földesurai a Karátsonyiakig, Vörösvári Újság Online 5 (2005/1); Gróf Karátsonyi Guido, a mecénás, Vörösvári Újság Online 5 (2005/2); Gróf Karátsonyi Jenő, Vörösvári Újság Online 5 (2005/4); Az Attila utcától a Tompa Mihály utcáig. Az utolsó vörösvári gróf története, Vörösvári Újság Online 5 (2005/8).] [1]

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó