Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kecel címerével foglalkozik.



"Kecel város címere (Bács-Kiskun megye)

Álló, három szegletű pajzs, kék mezőjében hármas zöld halom. A halmokon Isten Báránya (Agnus Dei) jobb felé lépdel. Fejével visszafordulva kitekint a képből. Színe arany. Jobb lábát felemelve vörös keresztes két szárnyú körmentei zászlót (feltámadási zászlót) tart. A bárány feje felett hétágú arany csillag lebeg. A címerpajzsot ötágú, nyitott, ékkövekkel díszített, heraldikai korona fedi. A pajzs alatt kék szalagon arany betűkkel a város neve olvasható.

A címer szimbolikus jelentése: A település első írásbeli említésével egy 1198-ban készült oklevélben találkozunk. Békés pásztornép lakta az Árpád-házi királyok idején az országot. A századok során tatárjárás, török dúlás szórta szét az itt élőket. Kecel 1584-ben végleg elnéptelenedett. A mai Kecel születésnapja 1734 április 22. Ezen a napon adta ki Patachich Gábor kalocsai érsek Kecel újratelepítését elrendelő oklevelét. A címerkép ezt az újjászületést szimbolizálja. Mint ahogy harmadnapra, húsvét vasárnap virradóra, Jézus Krisztus, "az Isten Báránya" (Agnus Dei), a halottaiból feltámadt, úgy támadt fel a több évszázados tetszhalálból Kecel települése és közössége. Mindez az itt lakó emberek szorgalmának, munkájának, kitartásának gyümölcse. Újratelepítéskor a címerben szereplő hármas halommal jelölték Kecel határait, melyből egy fennmaradt az utókornak. Kecel 1993 óta város. A címert díszítő korona a városi rangra utal. A hétágú csillag a tökéletességre való törekvést, a háttér a kék eget szimbolizálja."[1]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[2]

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Rövidítések


Lásd még: