Címerhatározó/Khuen címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Khuen család címerével foglalkozik.
A XVIII. század végétől, az egész XIX. századon át és a XX. század első felében, a nutari kastély és uradalom, a Khuen-Bélási-Héderváry grófok nevéhez kapcsolható487. Ez az igen ősi nemesi család, Tirolból származott. Az osztrák nemességüket, Khuen Jakab (1476-1562) és Magdalena Fuchs von Fuchsberg fia, Rudolf kapta, 1573-ban. Rudolf öccse, Hans (1516-1578) és felesége, von Kainach Kunigunda családjában születettekből ered, egészen 1804-ig egyetlen águk. A Khuen család 1630-ban kapta a grófi címét, 1640-ben a Szt. Római Császárság grófjai lettek (Reichsgrafenstand). 1864-ben a család négy ágra szakadt: a Bélásira (Magyarország), a Lichtenbergire, az Altenburgira és a Gandeggire. Nutart a család magyarországi ága birtokolta. Khuen I. Antal (458. kép)488, a családból elsőként jött Horvátországba, 1787-ben. Csak tábornoki kinevezése után küldték Károlyvárosba, de már a következő évben elesett a Dubicai csatában. A fia, Khuen II. Antal489, szintén katonai hivatással rendelkezett, amit 1810-ben odahagyott, amikor megházasodott és életét a nutari gazdaság felfejlesztésének szentelte. A birtokot fia, Khuen III. Antal490 örökölte, aztán az ő fia, Khuen I. Henrik Jakab (461. kép)491, Khuen-Héderváry Károly horvát bán testvére. I. Henrik halála után, a nagyobbik kastély Khuen II. Henriknek és leánytestvére, Ludvigának jutott, a kisebbik kastélyban, I. Henrik testvére, Károly lakott feleségével, Eltz Anna grófnővel. Tekintettel arra, hogy Ludvigának és Károlynak nem voltak gyermekei, II. Henrik Jakab (463. kép) lett az uradalom utolsó tulajdonosa, eddig, míg a II. világháború után nem államosították. Az örökösei, Mátyás fia493 és István unokája, ma Németországban élnek.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: