Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Krasznay család címerével foglalkozik.


krasznai Krasznay szerkesztés

 

A hajdani Kraszna vármegyének Kraszna községéből származik; első ismert őse K. Litteratus András 1461-ben tünik fel. Idővel Bereg, Bihar, Zemplén, Szabolcs, Ung és Szatmár s egyik ága Baranya, másik Hunyad vármegyékbe is elterjedt. K. Litteratus Pál 1573 szept. 20-án I. Miksa királytól nemességmegerősítő czímeres nemes-levelet nyert, melyet Bereg vármegyében 1702-ben hirdettek ki, Szatmár vármegyében pedig 1765-ben igazoltak. - Pál, 1581 jan. 22-én Mezőtelegden két telekre kap donatiót Báthory Kristóf erdélyi fejedelemtől és 1585 ápr. 5-én Báthory Istvántól Isóparlagra új adományt; Krasznay Miklósné szül. Selmeczy Borbála pedig 1729-ben a szatmármegyei ököritói és porcsalmai birtokokra kap nádori adományt. Ezeken kívül már a XVI. században Krasznán is birtokos volt, továbbá Szécs, Varsolcz és Lecsmér krasznamegyei községekben, Kisjenő, Zaránd, Kigyik és Gálospetri biharmegyei községekben, Zemplén vármegyében Pazdicson, S.-A.-Ujhelyben, továbbá Bereg vármegyében Munkácson, Ungban: Baranya, Darna, Horlyó Kisráth, Koromlya, Polyánka községekben, Szatmár vármegyében még Csenger és Eör községekben, Szabolcsban pedig Eszeny, Nyirábrány, Kemecse, Nagyhalász községekben és Tamási pusztán. Tagjai közül Péter (a termetéről "parvus"-nak nevezett) 1495-ben Valkóvár várnagya. - Pál, 1570-1580 a telegdi vár prefectusa, 1588-1591. az erdélyi fejedelmek máramarosi sókincstár noka. - A család Szatmár vármegyében a Rákóczi szabadságharcz lezajlása után jelenik meg - Két testvér telepedett le itt, II. Miklós és Imre, táblabíró, 1746-ban és 1754-ben szatmármegyei főszolgabíró. - Ferencz, 1777-ben Szatmármegye esküdtje. - II. Ferencz, Mária Terézia alatt harczol. - III. Ferencz, 1805-ben Szatmármegye alügyésze, 1809-ben táblabírája, 1830-ban a 595debreczeni volt ker. táblánál kir. kincstári ügyész. Fiai Gábor (szül. 1821, † 1890), 1848-49-ben honvédszázados, ügyvéd, 1872-90. Nyiregyháza polgármestere. - Ádám (szül. 1823, † 1894), 1875-től a vármegye árvaszéki űlnöke s 1884-89-ben h. elnöke. - Péter (szül. 1830.), 1848-49-ben honvédhadnagy, 1872-1902. szabolcsmegyei főszolgabíró. Ádám fiai: V. Ferencz (sz. 1854, mh. 1894.) - Gábor (szül. 1862.), jogtudor, ügyvéd, 1882-ben Szatmármegye tb. aljegyzője, majd tb. tiszti ügyésze, 1895 óta kisújszállási kir. közjegyző. - Zsigmond (szül. 1864.), felsőbányai lelkész. Péter fia: Sándor (szül. 1864.), szilágysomlyói kir. járásbíró.

Czímer: zöld keretű arany pajzs, melynek alsó részét víz foglalja el, ebből derékig természetes színű leopárd emelkedik ki, jobbjában 3 fehérvirágos liliomágat tartva. Zárt koronázott sisak. Sisakdísz: 3 fehérvirágos liliomág, mely köré kígyó tekerődzik. Takarók: feketearany.[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs