Címerhatározó/Kulmer címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kulmer család címerével foglalkozik.

---

A Kulmer grófok címere

A Kulmer családot először 1302-ben említik, mely a Rosenpichli és Hohensteini nemzetségbe tartozott. A Regensburgi bárói előnevet, a Kulmerek 1654-ben kapták. A horvát indigenátusukat 1722-ben erősítették meg, a horvát-magyar honosságukat 1785-ben. Kulmer Miroslav (1814-1877), a család horvát ágából, a horvát honi véderő tábornoka, császári és királyi kamarás lett, aki 1862-ben elnyerte a grófi címet. A Kulmer nemzetség családja Karintiából (dél Ausztria) származik, Horvátországba a család tagjai a XVI. század folyamán jöttek, mint a Katonai határőrvidék tisztségviselői. Báró Kulmer Iván József (1710-1749), a Zajezdi Patacsich Regina grófnővel kötött házassága után költözött át család először teljesen Horvátországba. Házassága révén került kapcsolatba Horvátország legtekintélyesebb nemesi családjaival: a zajezdi Patacsichokkal, a medvevári Sermagokkal, a monoszlói és monyorókereki Erdődyekkel, a trakostyáni Draskovichokkal, a Vranyczany-Dobrinovichokkal, stb. A Kulmerek északnyugat Horvátországban is birtokoltak néhány nagyobb jószágot és kastélyt. Iván Emil (1736-1807) Szamobor, Medvevár és Sesztina ura volt, ezeket a jószágokat feleségétől, Sermag Judith grófnőtől örökölte. Nepomuk Iván (1782-1835) a Száva menti Maróf ura volt. Milán Emil (1862-1941)166, a család első grófjának, Miroszláv tábornoknak a fia volt, ő egy kastélyt építetett fel a Horvát zagorjai Bračak-Bracsak-ban. Lajos167 (1855-1933) vette feleségül a Mária Besztercei Hellenbach Franciskát és megvette a Horvát zagorjei Popovac kastélyát a hozzátartozó birtokkal. A Kulmer családból a Horvát politikai élet előterében legtöbbet Ferenc (142. kép)168, szerepelt, aki mint az illír mozgalom híve vált ismertté, majd Szerém vármegye főispánjaként (1845-1848-ig) aztán, mint az első horvát miniszter a bécsi Udvarnál (1848-1852). A bárói és grófi Kulmer család legtekintélyesebb tagjainak portréi a „Dvorci i perivoji Hrvatskog zagorja” (A horvátországi Zagorja történeti kertjei és kastélyai) című könyvben található meg. A Kulmer családot megemlíti még ez a könyv is, a sesztinai kastélyt tárgyaló fejezetben169. [1]

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó