Címerhatározó/Lábatlani címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lábatlani család címerével foglalkozik.
A Mágocs nemzetség az ős foglalók közé tartozik,8 melynek nevével — Magos, Mogos, Mágus, Mogus stb. alakban9 — személy és birtok elnevezéseknél a XI. századtól fogva okiratokban elég sűrűn találkozunk.10 Hogy e nemzetség tagjai a Szenté-családdal birtokaik területére nézve is találkoztak, azt a Mágocs szomszédságában fekvő Szenté-Tornya tanúsítja. A két család rokonság vagy sógorság útján ily módon korán össze is olvadt s már az Árpádok korában a Szente-Mágocs (Senta et Maguch, Sente-Macus, Zenthe-nagus, Zeenthemagoch steff.11) nevet vette fel.5 A név törzsének Mag-ot tekinthetjük, melyből másmás képzővel Magi, Magod, Maglód stb. is formálódtak.12 A mi helynevünk tehát a kicsinyítő -c.v képzővel formálva — először Magcs volt, a mint az másutt fordul is elő s csak a könnyebb kiejtés okáért módosult Mágocs-csá : tehát ép' úgy alakult, mint Bogács (Bogból), Dabócs (Dab-ból), Dargócz (Drog-ból), Patócs (Pat-ból) stb., nem is említve Bakóczot, Bodóczot, Dobóczot stb. A mag ősmagyar gyök-szót, mint a mely ma is meg van nyelvünkben, értelmezni felesleges. A név származtatása okáért tehát idegen nyelvhez (péld. az örményhez)13 folyamodni, nem szükséges.
Hogy a falu [Libecz] első tulajdonosa nevét viseli, a fenebbiekből kétségtelen: hogy már 1145 előtt is e néven állott fen, az előhozottakból sejthetjük. Magáról a Mágocs családról különben annyit tudunk, hogy az Dunán túl is birtokos volt s hihetően Tolna megyéből eredt,14 mig a Szente-Mágocs nemzetség birtokai ezen kivül leginkább Sáros, Szabolcs és Szatmár megyékben feküdtek. A Bécsi képes krónika szerint a II. Endre korában élt Bánk bán is e nemzetség tagja. Másik tagja volt e nemzetségnek Dénes, a Jurk fia, ki részt vett a hódi csatában,15 kivel a nemzetség Mágocs nevű tagja is egy időben élt.16 Hihető, hogy e nemzetségnek határunk déli részén is volt birtoka, mert a réten levő Dethalom szintén e nemzetség egyik tagjára utal.17 A birtokok fekvése és a személynevek közössége után itélve, valószínű, bár okmányokból ki nem mutatható, hogy a Szente-Mágocsoktól származott a Bór s az ezzel egy közös törzsből eredt Szeri nemzetség is, melynek kezén a XIII. században e tájon több birtok, nev. Elles, Szeg, Pusztaszer, Tömörkény, Anyás18 s ezek közt Mágocs is volt. Így történt, hogy a Szeri Pósafi lányokat ez utóbbi falu birtokába Zsigmond király rendeletére beigtatták. Sz. Pósafi István, nemzetségének utolsó sarja, e jószág kezelését 1460. előtt a Csongrád megyében s valószinűen Mágocson is birtokos Lábatlani Gergelyre, Világosvár kapitányára bizta, „vagy talán egy részét neki is adományozta, mert ő meg azt Hangácsi Albert csanádi püspöknek engedte át, Szokoli János püspök pedig azt nem akarta Pósafi Istvánnak visszaadni."19 Pósafi azonban nem sokáig követelhette a maga jogait, mert ezután pár évre elhalt. Mátyás király ekkor a koronára szállott gazdátlan birtokokról akkép' rendelkezők, hogy azokat s közelebbről Mágocsot, mely akkor egy birtok-testet képezett Csomorkány, Körtvélyes, Derek-egyháza, Korhány és Kutas falukkal, két hű emberének, Guti Ország Mihály nádornak és Nádasdi Ongor Jánosnak, udvari tisztjének, ajándékozta... A falu [Peres-Kutas] nevezetesen régtől fogva a Szeri nemzetségé volt, melynek egyik tagjáról, Szeri Pósáról, ki előbb sebesi és elyedi várnagy, majd krassai főispán volt, nevezték el a falu határában a ma is ismert Pósa-halmot s ki egyszersmind a szomszédos Ellést Szegvárt (akkor még csak Szeg), Tömörkényt és Gyöt is bírta. Szeri Pósafi György fi örökös nélkül levén, a falut lányaira, Katalinra és Annára örökitette Zsigmond király engedelmével. Ezek útján jutott ahhoz Lábatlani Gergely is, ki azt a csanádi püspöknek, Hangácsi Albertnek, ajándékozta. Szeri Pósafi István Albert utódától, Szokoli J. püspöktől már hasztalan követelte vissza a birtokot, mert a püspök azzal inkább a maga káptalanját örvendeztette meg.56 [1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: