Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lengyel nevezetű családok címerével foglalkozik.


lengyeltóthi Lengyel

szerkesztés
 
Lengyeltóthi címer Siebmachernél
 
A tóti Lengyel család címere, 1787, Szigliget

   

A Lengyel de Thoti vagy Lengyeltóthi család már a 12. században ismert volt. 1444-ben Lengyel Jánosról, 1488 és 1507 között pedig Lengyel Lászlóról történik írásos említés. 1779-ben Lengyel Menyhért de Lengyeltóth feleségével, Johannával bárói rangot kapott. A bárói cím a soproni, a zalai és a Komárom megyei Lengyel de Thoti családokra is kiterjedt.[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Jegyzetek:

  1. ANGYEL MIKLÓS: UDVARD NEVEZETESSÉGEI. MADÁCH - POSONIUM, 1994. Elektronikus megjelenítés: ÖKOEK Szerkesztőség - 2008 [1] VIII. AZ UDVARDI NEMESI CSALÁDOK [2]

Lengyel 1633

szerkesztés

   

Szálkai:

II. Ferdinánd Fazekas (Faszekas) Istvánnak, általa fiának Jánosnak és Gergelynek, Izsó (Iso) Mihálynak, Hajnal (Hainal) Mátyásnak és Istvánnak, Lengyel (Lengiel) Jánosnak és Györgynek, valamint atyafiainak Zakariás (Zacharias) Jánosnak és Andrásnak 1633. szeptember 24-én Bécsben kelt oklevelével nemességet és címert adományozott.* [* MUO 142.]

A címereslevél* [* 511x640/103/133x105 mm.] – amelyet II. Ferdinánd király, Draskovics György váci püspök, valamint Ferenczffy Lőrinc hitelesített aláírásával – vörös-kék-sárga-fehér zsinóron természetes viaszágyba foglalt kissé kopott vörös pecsét függ.

Arany keretben zöldeskék mezőben ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt lila szőnyeg. A keret sarkaiban jobbra felül Magyarország pólyás, balra felül a kettőskeresztes címere látszik. Az adományozott címer: „Álló sötétkék katonai pajzs, alját zöldellő hegyecske foglalja el, erről szikla emelkedik és csúcsán saját természetes színében ábrázolt gólya, bal lábán állva, jobbját pedig felemelve, követ tartva, és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, egy kiemelkedő, fekete kiterjesztett sasszárny szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról takarók vagy foszlányok, innen fehér és vörös, onnan pedig sárga és sötétkék, a pajzs széleit körülfolyják és a pajzsot illően díszítik.”* [* „Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris fundum eius viridi monticulo occupante, e quo petra eminere, ac super eam ciconia, naturali suo colore effigiata, sinistro pede insistere, dextro vero elevato, lapillum tenere, ac in dextram scuti partem conversa esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, unam nigram alam expansam aquilinam eminentem proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, hinc candidis et rubris, illinc vero flavis et caeruleis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus…”]

A famíliák későbbi sorsáról nem áll rendelkezésre használható forrásanyag, és nem tájékoztat a családtörténeti szakirodalom sem. A nemességvizsgálatok idején, Kabán egy Fazekas nevű család fiágon 1755-ben kihalt,* [* HBML IV. A. 1/j. 1. k. 2372.] Hajnal Jánost egy 1578. évi ugyanerre a névre szóló oklevél jogtalan birtoklása miatt 25 botütésre ítélték.* [* U.o. IV. A. 6/e. 10. cs. 318. k. Hajnal. 4.] Egy Lengyel nevű család ellen nemesi per indult 1818-ban, de ez esetben sem állapítható meg rokoni kapcsolat,* [* U.o. 12. cs. 418. k. Lengyel. 1-8.] Zakariás néven nem keresték nemességüket Biharban.[3]

+++++++++++

Frivaldszky:

A Lengyeleknek volt síremlékük a rajeci kriptában a Kosztka-sír mellett. Meg kell állapítani, hogy az említett címer nem azonos a Thurzó-örökös lengyeltóti Lengyel címerként ismerttel,[ Thurzó György nővérének, Orsolyának és Ghyczy Ferenc lányának, Zsuzsannának lengyeltóti Lengyel János volt az első férje a 17. sz. második negyedében (Nagy Iván i. m. VII. 91.)], mert ezek címere szarván koszorút vivő egyszarvú.[Siebmacher i. m. 275. tábla, I. típus, egy 1621-i pecsétről]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 76-77. (PhD értekezés) [4]

Frivaldszky János: A RAJECI VÖLGY (TRENCSÉN VÁRMEGYE) MEGNEMESÍTETT SOLTÉSZCSALÁDAINAK CÍMERHASZNÁLATA. (Előadás a Budapesti Történeti Múzeum gótikus lovagtermében 2011. január 19-én rendezett Címer és társadalom a közép- és kora újkorban c. nemzetközi konferencián.)

  • Külső hivatkozások:
  • Rövidítések:

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML)
Diplomagyűjtemény, Mohács uráni oklevelek (MUO)
IV. A. 12/a 1. és 2. doboz. Nemesi összeírások
IV. A 12/b 1. cs. Armális másolatok
IV. A 12/b 2. cs. Genealógiai táblák
IV. A. 12/b. 3. cs. Osváth-hagyaték. Vegyes iratok
IV. A. 4/b. Conscriptiones 76., 78. k.
IV. A 6/e. 1–17. cs. Nemesi perek
IV. A 1/j. 1–8. Nemességvizsgálatok iratai
IV. A. 1011/a. Debrecen város tanácsának iratai. 29. k.
IV. A 1011/cc. Protocollum executionem
IV. A. 1011/k. Relationes


Lengyel 1661

szerkesztés

 

Krieg, másképp Possai (Krigh alias Possay) András, általa felesége Cher Anna, fia János, továbbá Lengyel Bertalan és felesége Cher Judit, Kertész János és felesége Cher Erzsébet valamint leányuk Judit részére 1661. január 20-án Bécsben I. Lipót nemességet és címert adományozott. Nemességüket 1671. szeptember 10-én Torna vármegye közgyűlése hirdette ki.637 [637 MUO 175. Régi jelzet: 51/XXIII-1929. 30.] [Szálkainál az armális a meghamisított címeres levelek között szerepel.]

Oklevelüket638 [638 623x745/108/143x120 mm.] I. Lipót és Szelepcsényi György kalocsai érsek hitelesítette aláírásával. Egykori függőpecsétjére ma csak vörös-sárga-kék-fehér zsinórja emlékeztet.

Zöld keretben kékeszöld szőnyegen ovális zöld babérkoszorú által körülvett damaszkolt lilásrózsaszín kárpitra festették a címert: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek alját széles zöld mező foglalja el, ezen természetesen színében megrajzolt szarvas, szája nyitva, szarvai visszahajlanak, nyakát nyílvessző ütötte át, hátsó lábain állva, teljes testével a magasba emelkedve és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, ebből térdig érő, hosszú tengerkék ruhába szépen öltözött férfi, tollal díszített vörös kalappal, íját mindkét kezével erősen kifeszítve, és nyilat kilőni készülve látható. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és vörös sisaktakarók vagy szalagok a pajzs széleit mindenütt körülfolyják és a pajzsot szépen díszítik.”639 [639 „Scutum nimirum militare erectum caelestini coloris, fundum illius viridi latepatenti campo interoccupante in quo integer cervus naturali suo colore delineatus ore hiante, cornibusque reflexis, sagitta per collum transfixus posterioribus pedibus dispositis corporis mole sursum erecta stare ac in dextram scuti partem conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate ornatam ex quo vir caeruleo vestitu oblongo genuumtenus venuste indutus pileoque rubro plumato coopertus pharetram utraque manu fortiter intensam tenere, ac sagittam dimittenti similis prodire, visitur. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese passim diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus.”]

A családról bővebb információ nem áll rendelkezésünkre. Az oklevél Schönherr listájának készültekor már Bihar vármegye levéltárában volt.640 [640 Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában ırzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.] [5]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 123. (PhD értekezés) [6]


  • Külső hivatkozások:



Jacobus Polonus 1378

szerkesztés

 

A paizs egyenes vágásu fején, a régi tornapaizsokra némileg emlékeztetően, a jobb felé eső részen félkör alakban ki van vágva. Eddig unikum hazai sírköveinknél. A pajzs mezeje puszta, vagy családjegyet tertalmaz, mint a 4. számu sírkő; a mélyedések sokszor szuroknemű fekete anyaggal töltvék ki. Időrendben bemutatunk néhányat.

Végre a harmadik családjegyes sírkő 1378-ból egy Jacobus Polonus nevü, Lengyelhonból ide szakadt polgár sírját diszíté.

(Borovszky 75. lap)

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs