Címerhatározó/Lieszkovszky címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lieszkovszky családok címerével foglalkozik.

lieszkói Lieszkovszky szerkesztés

Wappen: In B. über gr. Boden auf w. Rosse scheinbar sprengend ein r. gekleideter mann mit Kalpag u. Sporenstiefeln, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, mit d. Linken die Zügel haltend. – Kleinod: Zwischen offenem # Fluge, der Mann wachsend. – Decken: bg. – rs.

(NB. Die Blasonirung bei N. J., weicht von der dortigen Zeichnung mehrfach ab). Aus Treutschin stammendes Adelsgeschlecht, dessen Ursprung bis zu K. Ludwig I., ja auch bis zu Karl Robert zurückzuführen sein soll. – Laurenz, Sohn des Nikolaus Lieszkó, erscheint i. J. 1381 urkundlich aufgeführt. Erneuerte Donation auf Lieszkó, sub d. Pressburg, 25. März 1579.

Derselben Abstammung sind die Geschlechter: Spánich, Kozik, Belánszky, Hlobák, Pohánka u. Kudlik. dieses Geschlecht, war noch in d. Vierziger Jahren dieses Jahrhundertes (oder aber noch später) im theilweisen Besitze der bereits erwähnten Ortschaft Lieszkó u. wurde (oder wird annoch) auch in den Ctten v. Neograd u. Zólyom angetroffen. Adelszeugniss vom Trentschiner Ctt, d. d. 7. April 1834 (kundgemacht: Neograder Ctt, 23. April 1. J.) für Franz Lieszkovszky von und auf F. Lieszkó.

(N. J. VII. 111–115).

(Siebmacher)

Trencsin vármegyei curialis nemes család, mely eredetét I. Lajos, sőt Robert Károly király koráig felviheti. Erről tanúskodik Gara Miklós nádornak 1831. (feria sexta prox. ante festum S. Jacobi apostoli) Trencsén és Nyitra vármegyéknek. Nyitra város közelében tartott gyülésén kiadott tanu-vallatási oklevele, mely Lieszkói Miklós fiának Lőrincnek adatott.

1579. mart. 25-én Pozsonyban a család ujjitó adomány levelet kap Lieszkói birtokáról a kir. helytartó Radetius István egri püspök és Heves megyei főispántól Szontagh Dán. közlése, mely szerint az oklevélnek ide vágó szavai ezek:

„Nos Nicolaus de Gara…erga instantiam Laurentii filii Nicolai de Leszkow…extradamus testimonium quod Vice Comes, Judices nobilium et Jurati assessores…tacto vivificae crucis signo nobis praestitas unanimi et concordi testificatione mediante totaliter affirmarunt, quod predicta possessio Leszkow vocata prefati Laurencii et suorum progenitorum fuisset, et eandem suis progenitoribus idem Dominus Carolus Rex mediantibus literis suis privilegialibus perpetuo tradidisset… etc. –*; ez oklevélben a lieszkói birtokban megerősíttetvén, a család ágazatai igy soroltatnak elő: Gáspár vonalán, ennek fia Gábor, és másik fiának György-nek fia János; – László vonalán emlitetik Márton, fia Jánosnak és egy másik János fia Miklósnak, ki Lászlónak fia volt; továbbá a vonalon álltak még ismét egy harmadik János és ennek testvérei Pál és Miklós, mint Gáspár fiai, ezen Gáspár pedig Lászlónak fia volt; – továbbá Györgyfia Mózsesnek, ki Jánosnak, ki nevezett Lászlónak, végre György fia Gábornak, ez Jánosnak, ez följebbi Lászlónak. E szerint 1579-ben a család következő két ágon állott:

1-ör. Gáspár.; Gáspár 1579.; György.; János 1579.

2-or. László.; János.; Miklós.; Gáspár.; Márton 1579.; Mózses; Gábor.; János 1579.; János 1579.; Pál.; Miklós.; György 1579.; György 1579.

Jelenleg e keresztnév utáni elnevezése az ágaknak – kivévén Miklós ágazatát, már megszünt, és helyébe jöttek a Spánich, Kozik, Belánszky, Hlobák, Pohánka, és Kudlik vezeték-nevek, és e neveken fordúlnak elé a családnak tagjai az anya-név mellőzésével a Trencsén megyei nemesi összeirásokban.

Nem birván a család leszármazási-fáját, e helyett a nevezett megyei összeirások adatait közöljük, melyek szerint:

1748-ban Felső-Lieszkóczon összeirattak Spanich melléknév alatt István, Miklós, Ádám, György, Mihály, Mátyás és János; – Kozik néven idősb Mihály és János, közép János és ifj. János, Miklós, András, Ferencz és István; – Belánszky elnevezés alatt Mihály, György, András és ifj. György; – Miklosich néven Mihály, János és András; Hlobik néven Ferencz és Andrásnak fiai János és András; – Kudlik vezeték név alatt János, András, ifj. János, István és ifj. András; és ekkor még Csütörtök helységben is székelt a család egy tagja Márton, Kozik név alatt.

Az 1768-ki összeiráskor már F.-Lieszkón 72 férfi ivadék iratott egybe, ezek közűl Belánszky Györgynek fia Pál Budán, – Kozik János Komáromban, Kozik Miklós Pesten, – Kudlik András mint tisztartó Drjenovén, és Pohánka János Gyöngyösön telepedtek meg. Ugyan ekkor Nemes-Závadán András három fiával, Andrással, Ádámmal és Jánossal mint Miklosich nevezetűek; – Pál pedig fiával Ignáczczal mint Pohánka utódok.

1803-ban eléfordul Ns. Zavadán Pál, fiával Ignáczczal és unokájával Andrással. – F.-Lieszkón pedig már 95 szavazatképes személy volt a családból, ezek közűl János, Györgynek fia Jász-Berényben, János Ledéczen uradalmi tiszt, István Váczon, András Egerben, Tamás katona, s ifj. ás Zólyom vármegyében mint kiköltözöttek jegyeztettek fel. Ugyanakkor Csütörtökön emlitetik János és Márton négy fiával Mihálylyal, Jánossal, Mártonnal és Istvánnal.

Végre 1837-ben mint legutóbb történt nemesi összeiráskor Nemes-Závadán találtattak: Pál fiával Józseffel, és unokájával Andrással; – F.-Lieszkón már ekkor 115 férfi tagja a családnak jött a nemesi lajtsromba, ezekből Ferencz (kinek ágazatát alább látandjuk.) Nógrád megyében uradalmi tiszt, János a bánya-városokban, György Gyöngyösön, és Simon Nyitra megyében laktak. Ugyanez évben Kasza-Podhragyon István, János, A'dám és Ferencz és ennek három fia: István, József és Ferencz irattak össze. Kis-Kolacsínban a Miklós ágazatából eredt András, József és Károly, ez utóbbi Trencsin vármegyei volt szolgabirója, fia István pedig jelenleg (1860.) Trencsin járásbeli cs. kir. szolgabiró. – Pruzsinán találjuk 1837-ben Jánost, Csütörtökön Györgynek fiát Jánost, azután Mártonnak örököseit u. m. Mihályt és ennek fiait Istvánt, Andrást és Jánost; – továbbá egy másik Jánost és ennek fiait: Jánost, Istvánt és Ádámot; azután idősb Istvánt és ennek fiait Károlyt, Lajost, és Józsefet; – Végre «»Trencsin sz.-kir. városban Istvánt és ennek fiát találjuk.

A följebb emlitett Károly volt szolgabiró ágazata néhány nemzedéken következőleg jött le:

György, «»Miklosovich., József.; András.; Károly Trencsén várm. sz.-biró 1848.; József katona.; István cs. kir. járásbiró 1860.; Artur.

A följebb emlitett Ferencznek, ki Nógrád megyébe telepedett, ága következőleg származott le:

János.; József L. máskép Kozik. Nógrádba telepedett (Rédeky Klára.); Ferencz szül. 1790. Kar.-Berényben kasznár 1834. (Divich Mária.); Gáspár F.-Lieszkón maradt.; Bálint F.-Lieszkón.; József † Nógrád várm. esküdt 1842.; István.

E családfán álló Jánosnak fia József, ki máskép Koziknak neveztetett, Trencsin vármegyéből F.-Lieszkóról költözött egyik fiával Ferenczczel együtt Nógrád vármegyébe, hol Karancs-Berényben gróf Berényi ispánja volt. Fia az emlitett Ferencz szintén K.-Berényben volt kasznár, még birt F.-Lieszkón, és Trencsin vármegyétől 1834. april 7-én nyert nemesi bizonyitványát ugyan azon évi april. 23-án Nógrád vármegyében hirdetteté ki. Nejétől Divich Máriától két fia maradt, ezek közűl József, ki már meghalt, 1842-ben Nógrád megyénél rendszerinti esküdt volt. Ferencznek két testvére Gáspár és Bálint F.-Lieszkón maradtak.

A család czimere, – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen vágtató vörös öltözetű magyar vitéz, kivont kardot villogtatva; a paizs fölötti sisak koronájából szintén vörös mezű magyar vitéz emelkedik ki, jobbkezével kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

(Nagy Iván)

Irodalom: