Címerhatározó/Macedónia címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Macedénia címerével foglalkozik.

Macedonus, Emathia fejedelmének képzeletbeli címere Sir John Ferne művében (The Glory of Generositie. London 1586. 155. l.)

Vodocsai fülbevalók (a 15-16. sz. fordulója)

A macedóniai heraldika a kelet-európai címertani szemlélet körébe tartozó rendszer.

A macedón heraldika története szerkesztés

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független. Maga a macedón nyelv, néhány szerb jövevényszótól eltekintve, sem különbözik lényegi módon a bolgár nyelvtől. Macedónia 971-től 1018-ig a nyugati bolgár állam központi vidéke volt, majd bizánci uralma alá került. 1218 és 1250 között a második Bolgár Birodalomhoz tartozott és 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (1331–1355) Szerbiához csatolta a területet, majd az 1389-es rigómezei csata nyomán a Török Birodalom részévé vált. 1689–1690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy államalakulat és Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elismerte Kumanovó királyának. 1878-ban Bulgáriához került, majd 1913-ban az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része lett. A Macedón Szocialista Szövetségi Köztársaság Jugoszlávián belül 1946 óta létezett és az ország 1991. szeptember 17-én Jugoszlávia felbomlásával vált függetlenné.

Macedonus, Emathia fejedelmének címere látható Sir John Ferne művében is, mely fekete alapon ezüst farkas. Emathia a Thesszaloniki, Verea és Pella körüli terület. Itt tehát egy ókori fejedelem képzelezbeli címeréről van szó. Ferne nem ad magyarázatot a címerre, de ez nyilván középkori forrásokon alapul és nagyon hasonlít a magyar királyok által használt bolgár királyi címhez tartozó címerre, a három farkasra. Ez a címer egyes vélemények szerint azt igazolja, hogy Macadónia, és a Illír címerkönyv|Korenič-Neorič címerkönyv többi címere sem csupán Ohmučevič kitalációja.

Farkas látható a vodocsai egyház 15-18. századi nekropoliszának egyik gyermeksírjából előkerült rézfülbevalókon is, melyek erős heraldikai párhuzamokkal rendelkeznek. Mivel ezek ábrázolásmódja hasonlít a Milica-freskóportréra, a 15. század végére, a 16. század elejére datálják. Az egyik 14. század végi vodocsai ezüstgyűrűn teljes címer látható futó farkassal, pajzzsal, tőrrel és körirattal. A farkas feje, felső része vagy teljes alakja a 13-14., valamint a török hódítást követő századok családi címereinek egyik leggyakoribb motívuma ezen a vidéken. Ez legjobban a pénzérméken figyelhető meg.^[1]

A macedón címer először az ún. Illír címerkönyvben jelenik meg. Ez a könyv a balkáni heraldika fő forrása. A VI. Lapon, az országcímerek között látható Macedónia címere is: vörös alapon (álló) koronás arany oroszlán, a pajzson királyi korona. A címer alatti felirat: „Macedónia“, fölötte „A macedón föld tzímere“ felirat. A címer szó megnevezésére tehát a magyar eredetű tsimeri szót használták.

A macedón címer ezen kívül megtalálható például a következő heraldikai forrásokban is: a Palinić címerkönyvben, az egykori Jugoszláv Tudományos Akadémia levéltárában (a 16. sz. vége a 17. sz. eleje); Mavro Orbini könyvében (1611), az Althan címerkönyvben (1641), a belgrádi Alkalmazott Művészetek Múzeumának címerkönyvében (1620, Grbovnik u muzeju primjenjenih umjetnosti u Beogradu), Marko Skoroević címerkönyvében (Bécs, 1636), a Fojnicai címerkönyvben (1675), Charles du Fresne, sieur du Cagne bizánci történeti művében (1680), az Olovo címerkönyvben (1689, Bologna), a Berlini Könyvtár címerkönyvében a 17. század végéről, Pavao Ritter Vitezović Stemmatographiájában (1701), a Codex Kevesic címergyűjteményében (1740), Hrisztofor Zefarovics Stemmatographiájában (1741), Ivo Saraka címerkönyvében (1746), Jovan Raić 1794-es művének harmadik kötetében, Gaj, Ljudevit 1842-es hagyatékában, a rilai kolostorban (1844), Pajsiev történelmének egyes példányaiban (a 19. század közepe), Milan Simics heraldikai tábláján (1851), a Razlovec-felkelés forradalmi zászlóján, más forradalmi zászlókon (az Illinden-felkelés jelképei) stb.

Az 1991-ben elnyert függetlenség után új zászlót vezettek be, mely a Vergina-csillagot ábrázolta, de Görögország tiltakozására ezt stilizált sugaras Napforma váltotta fel. A himnusz és az 1945-ben elfogadott antiheraldikus államcímer megmaradt. A címer megváltoztatására pályázatot írtak ki, melyek többsége az Illír címerkönyv 1595-ös „Korenič — Neorič“-féle másolatában szereplő hagyományos címeren alapul. Az új államcímerről azonban mindmáig nem sikerült egyezségre jutni.