Címerhatározó/Magyarlak címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Magyarlak címerével foglalkozik.
Hasított háromszögű pajzs jobb oldalán vörös mező alsó harmadában csúcsára állított háromszög csúcsainak megfelelően elhelyezkedő három lebegő háromablakos, kontyolt tetős ház homlokzata látható, amelyek mintegy talapzatot képeznek a felettük lebegő ezüst kettős kereszt számára. A pajzs bal oldalán zöld halmon, kék mezőben szembenéző, két összekulcsolt kezével kapájára támaszkodó cisztercita öltözetű alak látszik. A zöld halom alatt száraival felfelé fordított hétlyukú arany patkó található.
A címerkép motívumainak jelentése
A kettéhasított pajzs szimbolizálja, hogy a mai Magyarlak község két egykori falu, Magyarlak és Háromház egyesülésével jött létre. A pajzs jobb felén ábrázolt három stilizált 20. század eleji parasztház beszélő címerként Háromház községet jelképezi. A pajzs bal oldalán megfestett cisztercita szerzetes azt szimbolizálja, hogy Magyarlak községet a szerzetesrend alapította, az a cisztercita birtok egykori majorjából alakult ki. Az ezüst kettőskereszt – amelyet a címertanban magyar keresztnek neveznek - jelzi azt a hagyományt – amely a falu nevében is megmutatkozik - , hogy a korabeli majorok közül itt mindig magyar lakosság élt. Az aranyszínű patkó arra, a falu lakóinak hősiességét tanúsító legendára utal, melyet Polák Ignác kethelyi plébános leírása alapján Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helység-névtárában olvashatunk. Eszerint Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat viszáról, azaz fordítva patkolták meg.
A kettős kereszt egyúttal azt is mutatja, hogy Magyarlak és Háromház lakói mindig, a reformáció idején is megmaradtak a katolikus hiten. Hitük, eltökéltségük és összefogásuk bizonyítéka a legnehezebb időkben, az 1950-es években épített templom. A kettőskereszt emlékeztet a templomépítésre, amely templomnak „Szent Kereszt Felmagasztalása” a patrocíniuma. Továbbá arra is utal, hogy Magyarlak az apátság alapításához közeli időben, még III. Béla király uralkodása idején keletkezett (III. Béla használta címerében először a kettőskeresztet). A cisztercita szerzetes kezében tartott kapa utal arra az úttörő munkára, amellyel a település, a predium első lakói, a munkástestvérek és a szolgák a lakatlan vidéket kultúrtájjá alakították. A hétliku lópatkó a Rába-völgyi néphiedelemnek a jót és rosszat megkülönböztető eszközére is asszociál.
A címer motívumai megjelenítik Magyarlak lakóinak a jövőbe vetett bizalmát, mely szerint hitük és magyarságuk (kettőskereszt), valamint hagyományaik (patkó) és egységük, összefogásuk (az egykor két különálló falu szimbólumát ((három ház + szerzetes)) egybefogó pajzs) megőrzésével, munkájuk (kapa) elszántságuk (a patkó és a kereszt) erejével, valamint szerencséjük (patkó) segítségével, a jó úton haladva, a rosszat kerülve (hétliku lópatkó) virágoztatják fel szülőfalujukat.[1]
- Irodalom:
A falu címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: