Címerhatározó/Meszleny címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Meszleny (olv. Meszlényi) család címerével foglalkozik.
meszleni Meszleny
szerkesztés
_c%C3%ADmere.png)
1569. aug. 17, Pozsony II. Miksa császár nemességújítás Meszleny Benedek és testvérei, Ambrus, Mátyás és János, valamint unokaöccse, Kerche János részére.
A címer leírása: kék mezőben hármas zöld halom, melyen zöldellő lombos fa áll. Nagy Iván szerint "címerében zöld fa, azon galamb és párduc láthatók". Ezt pontosítani kell, mivel a fa tetején ülő madár nem galamb, hanem természetes színű fülemüle nyitott csőrrel (succinenti similis). A sisakdísz: nyitott sasszárnyak között arany koronából kinövő természetes színű párduc, arany koronával a fején és kiöltött vörös nyelvvel. Jobbjában fénylő kivont kard látható. A sisaktakarók jobb oldalon arany és kék színűek, bal oldalon ezüst és vörös színűek.
Vas vármegyéből származó római katolikus középnemesi család. Első ismert ősük Péter, aki 1410-ben Dalmácia és Horvátország kapitánya volt, majd Máté, aki 1480-ban osztozott meszleni birtokán. 1569. aug. 17-én, Pozsonyban Miksa király címerlevelet adományozott a már azelőtt is nemes Mezleny literatus Benedeknek, a győri püspök és a pornói apát prefektusának, valamint testvéreinek, Mátyásnak, Jánosnak és nővérük fiának, Kerche Jánosnak. Meszleny Benedek (Benedicti Literati dé Mezlen) a család török háborúban elvesztett nemesi okmányai helyébe új címeres- és adománylevelet nyert 1569. aug. 17-én, Pozsonyban keltezve, II. Miksa (1527-76) német-római császártól (Nos Maximilianus Secundus). Kihirdetésére 1570. január 1-jén került sor a Vas vármegyei közgyűlésen.
Az oklevélben Miksa király nemcsak Meszleny Benedek literatusnak, hanem Ambrus, Mátyás és János testvéreinek, valamint Kerche János nevű unokaöccsének (leánytestvére fiának) régi nemességét is megújítja.
- Irodalom:
Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1993.[1]
BEKE MARGIT: Meszlényi Zoltán püspök családi kötődése, címere és pecsétnyomói. MAGYAR SION. ÚJFOLYAM VIII. / L. (2014/1) 37–48.[2]
- Külső hivatkozások:
Beke Margit: A Fejér megyei családi kötődésű Meszlényi Zoltán címere és püspöki tipáriumai ([3] [4])
Meszlényi Zoltán, a püspök
Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban édesapja Zoltán tanító, majd Budapesten igazgató lett. Már előzőleg született Etelka és Margit, akik korán meghaltak. Zoltán után következett Ilona, Miklós, Mária és egy féltestvére Kornél. Tehát nagy családot tudhatott magáénak. Teológiai tanulmányait Rómában, a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként végezte a Gregoriana Egyetemen. Itt hét évet töltött, ahol a filozófia három évére ráépült a teológia négy éve. Mindkét tudományból doktori címet szerzett, egyházjogból pedig licenciátust. 1915. október 28-án Innsbruckban szentelte pappá Franz Egger brixeni herceg-püspök. Rövid komáromi káplánság után Csernoch János prímás behívta Esztergomba központi aulai szolgálatra. Itt 1930-ban irodaigazgató, 1931-ben pedig esztergomi kanonok lett. Ez azért keltett feltűnést, mert alig volt 39 éves. 1937-ben Serédi Jusztinián bíboros, prímás pappá szentelésének napján végül sinopei címre püspökké szentelhette és esztergomi segédpüspök lett. A Magyar Sion periodika szerint ”Felséges ünnep volt szent Simon és Juda apostolok napja az esztergomi Bazilikában. Megtelt a királyi templom nemcsak hivőkkel, hanem a Szentlélek erejével, apostoli tűzzel, hangulattal, ünneppel. A márványfalak, a freskók, a mozaikok ragyogásánál, a külső ünneplés fényénél az öröm volt csak nagyobb, amely eltöltötte a felszenteltnek, az Istentől kiválasztottnak lelkét…és az anyaszentegyházat, amelyben az apostoloknak új utóda támadt. „Kísérje őt az Isten áldása munkájában, amelyet mindig annyi hűséggel végzett el. „Fidenter ac fideliter” haladjon, küzdjön, vigye az élet keresztjét „ad multos annos”. Írja a cikk írója LL. A gyönyörű napsütéses őszi reggelbe fél kilenckor belekondult a bazilika nagyharangja, jelezve, hogy nagy ünnep készül a magyar Sion hegyén. Ez után valóságos búcsújárás indult meg a szenthegy felé, autók, kocsik, gyalogosok tömege, amely megtöltötte a szentélyt és a hajót. A lila színű főpapi talárok, a katonai, rendőri uniformisok, cilinderes urak színes csoportja festői látványt nyújtott. Fél tíz előtt az asszisztencia fogadta Serédi Jusztinián bíborost, akit Breyer István győri püspök, Kriston Endre egri segédpüspök és Meszlényi Zoltán kísért. Ez után felhangzott az Ecce sacerdos magnus, amelynek hangjai mellett Serédi a Bakócz kápolnába betért rövid adorációra a püspökök kíséretében. A főoltárhoz pedig a cserkészek és a kispapok sorfala között vonult. A püspökszentelés szertartására külön füzet jelent meg a szentelendő címerével díszítve. A szertartás elején felolvasták a pápai megbízólevelet, majd a szentelendő esküt tett. A szentmise lépcsőimája után püspöki ruhába öltözik a szentelendő. A Mindenszentek litániája alatt Meszlényi földre borul, majd az evangéliumos könyvet ráteszik a nyakszirtjére és vállára. Ezután a szentelő püspökök kezükkel megérintik a szentelendő fejét. Majd a szentelő prímás krizmával megkeni a fejét és kezeit, megáldja a pásztorbotot és átadja. Most megszenteli a gyűrűt és felhúzza az új püspök ujjára, átadja neki az evangéliumos könyvet. Ekkor a szentmise folytatódik a felajánlásig. Ezután az új püspök letérdel a bíboros előtt, felajánl neki két égő gyertyát, két kenyeret, két hordócskát tele borral. Az egyik kenyér arany, a másik ezüst. Az egyik hordócska ezüst, a másik aranyabronccsal, amelyre rá festették a felszentelendő és a felszentelő címerét. Mise végén a bíboros megszenteli a mitrát és a felszenteltnek fejére helyezi. Majd a kesztyűk szentelése következik. Végül saját székébe ülteti, beiktatja őt. A Te Deum alatt a felszentelt püspök első püspöki áldásában részesíti a jelenlevőket. A pásztorbot a püspöki méltóság és hatalom jelképe, amelyet a liturgiában használnak. A gyűrű a püspökséggel való eljegyzettséget jelenti, kifejezi, hogy mintegy jegyesként törődik a püspök az egyházmegyével, illetve a rábízottakkal. Az evangéliumos könyv emlékezteti a püspök kötelességére, hogy hirdesse az örömhírt az egész világon. A gyertya Krisztust jelképezi, aki teljesen elégő, engesztelő áldozatként felajánlotta önmagát. A kenyér valószínű ezüstszínű, amint ezt máshol megjegyezték. A szentmise áldozathoz szükséges kenyér és a bor, amelyet a pap átváltoztat Krisztus testévé és vérévé. A mitra, vagy püspöksüveg a főpapi méltóságnak a jele, amelyet csak a liturgiában használnak a püspökök. A mitra két szarva az Ó- és Újszövetséget jelenti, a két szalag a szellem és az írás ismeretét fejezi ki. A kesztyű szintén liturgikus öltözék része volt a téli hideg, a gyertyák csöpögése, a pálmaágak, a pásztorbot tartásakor a bepiszkolódás ellen használták. A kereszt, a püspöksüveg, és a pásztorbot ebben az időben a címer kellékeinek is számított. A püspöki öltözékhez tartozik a láncon függő nyakba akasztható mellkereszt is. Ez már a XIV. század óta szokásos főpapi jelvény volt, amelyet eredetileg istentiszteletnél használtak. Később azonban már templomon kívül is viselték, joghatóságuk területén belül és kívül is. Az új püspök a mellkereszt zsinórját Kelemen Krizosztóm pannonhalmi főapáttól kapta. A püspök jelmondatául ezt választotta: Fidenter ac fideliter /Hittel és hűséggel. A szentelés végeztével Meszlényi kanonoki házába vonult és fogadta vendégeinek szerencsekívánatait. Majd déli 1 órakor a prímási palotában őt, a megjelent legfőbb egyházi és világi előkelőségekkel együtt a bíboros látta vendégül. A bíboros legfiatalabb püspökének köszöntésekor idézte Ábrahám szavait: „aki megátkoz téged, legyen átkozott, aki megáld téged, áldások kísérjék őt”. 1938-ban a Kassa-rozsnyói Apostoli Adminisztratúra létrejött, amelynek adminisztrátora Serédi Jusztinián lett, a helynöke pedig a segédpüspök. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, ugyanis 1939-ben megszűnt az adminisztratúra és ezzel a helynökség is. A második világháború után az esztergomi teológia pro-directora lett (a director a mindenkori prímás). 1948. december 26-án letartóztatták Mindszenty József hercegprímást, és ettől kezdve káptalani helynökként Drahos János vezette az egyházmegyét, de püspökként egyedül Meszlényi volt a színen. Az esztergomi aulát már 1946-tól az államvédelem figyeltette, így Meszlényit is. Miután Mindszenty börtönben volt, 1950-ben Drahos Jánost az ávósok őrizték a Budapesti Széher-úti kórházban, hogy amennyiben meggyógyul, azonnal börtönbe vigyék. Azonban 1950. június 15-én elhunyt, és halálos ágyánál érkezett meg c. püspöki kinevezése. Június 17-én Drahost eltemették és ez után az esztergomi főkáptalan káptalani helynökválasztásra ült össze. Ekkor az állam Beresztóczy Miklóst már megdolgozta és a maga oldalára állította és őt akarta ordináriussá megválasztatni. A káptalan mégis Meszlényi Zoltán választotta meg, azonban rövid idő adatott számára, mert június 29-én már letartóztatták. Éppen délutáni uzsonnáját fogyasztotta el a püspöki palotájában, amikor 17, 30 órakor érte jöttek és letartóztatták. Próbáltak ellene per anyagot összegyűjteni, de sikertelen maradt. A kistarcsai internálótáborban, magánzárkában tartották fogva. Itt a szörnyű bánásmód következtében 1951. március 4-én mentőbe tették és a Mosonyi utcai rabkórházba szállítás közben, vagy előtte meghalt. Hitéért vértanúságot szenvedett. Halotti anyakönyvét, csak 1954-ben állították ki, majd 1966-ban exhumálták és az esztergomi bazilika altemplomában helyezték nyugalomra.
A család
A Fejér megyei meszleni Meszlényi család középkori (?) nemességet bírhatott egyesek szerint. Az eredeti nemesi levél elveszett és Meszleny Benedek 1569. aug. 17-én I. Miksa magyar királytól (1564-76) új címeres levelet kapott. Az igen széleskörű családfát Sárváry állította össze, amelyben több család rokonsága is feltűnik. Az Országos Levéltárban található Sallér féle életfa számunkra érdekes adatokat közöl. Meszlényi Benedek Szalay Katalinnal kötött házasságából született Éva, akit Nádasdy Tamás vett nőül. E frigyből született Nádasdy Klára, akit Sallér István vezetett oltárhoz és István fiuk elvette Motesiczky Juditot. Tőlük származott Sallér Judit, aki nőül ment tolnai Festetics György grófhoz. A Festetics ágon pedig látható, hogy Rudnay Anna feleségül ment Kőszeghi Imréhez. Julianna lányukat Sándor Béla vette nőül, és lányukat Anna Máriát Motesiczky István jegyezte el és vette feleségül. István atyja Motesiczky Pál és anyja Balassa Zsófia. Zsófia pedig Lippai Borbála és Balassa Imre frigyéből született. Tehát az itt olvasható Lippay, Rudnay családokból Magyarország prímásai kerültek ki. A székesfehérvári Meszlényi családfát Sárváry állította össze, amelyből hiányzik Meszlényi Zoltán püspök közvetlen családja. Egyetlen láncszem hiányzott a két család egyesítéséhez, mégpedig Meszlényi Zoltán püspök nagyapjának a személye, akinek az adatait a bagi plébános úr volt szíves megküldeni. Amikor ezt kézhez vettem, nagy örömmel állapíthattam meg, hogy sikerült a hiányzó láncszemet összekapcsolni. A Meszlényiek püspöki ágához csatlakozik a Farkasfalvy és a Gyurkovich család. Ez utóbbiaknak a családfáját összeállítottam, de találhatók más családi vonatkozások is, amelyeket nem lehetett értelmezni. Ebbe a családba született Gyula (*1832. január 22-én Velencén ) szatmári püspök, aki Meszlényi Károlynak Pfisterer Terézzel (+1840) kötött első házasságából született. Meszlényi Károly második házasságát Cséry Lujzával kötötte és ebből a frigyből született Miklós volt velencei birtokos, a másik József postafelügyelő, a harmadik Lajos volt székesfehérvári ügyvéd, aki 1896-ban Dinnyésháton hunyt el. Szintén a rokonságban található Kossuth Lajos is, akinek felesége Meszlényi Teréz (1810-65). Teréz egyik testvére Rudolf (1815-48), aki Kossuth Zsuzsannát, Lajosnak a testvérét vette feleségül. Kossuth Zsuzsanna, aki 1852-ben, száműzetésben, Brüsszelben telepedett le két leányával, Gizellával és Ilonával és csipkeverő műhelyt nyitott. Brüsszelből Amerikába mentek és csak 1863-ban tértek haza. Gizella elhunyta után a férj, Ambrozovics Béla 1876-ban nőül vette sógornőjét, Ilonát. Tehát igen érdekes és színes a Meszlényiek családja. Meszlényi Zoltán még az 1920-as években kezdett érdeklődni a rokonság iránt, akiknek élő tagjaival valamiképpen kapcsolatban állt. Ebben a rokonságban található meszleni Meszlényi Pál volt nyugalmazott esztergomi főispán, aki 1939-ben elhunyt, amelyet a gyászoló család közölt az esztergomi székesfőkáptalannal. A káptalan tagjai között volt Meszlényi Zoltán, mert megtartotta kanonoki stallumát a püspökszentelés után is. Pál fia szintén Pál velencei földbirtokos, aki a főkáptalannak köszönetét tolmácsolja, hogy atyja halála alkalmából megemlékeztek róla. A rokonság másik ága is jelentkezett Zoltánnál. Meszlényi Gyula 1924-ben Szegeden királyi ítélőtáblai bíró volt és kéri az ő segítségét, hogy ítélőtáblai tanácselnöki címet nyerhessen. Gyula 1920-ban jött Szegedre a cseh impériumból. Azt írta, hogy apja Meszlényi László földbirtokos 1848 előtt költözött Fehér megyéből Aradra. Meszleny Istvánné Velencéről levélben jelentkezik Zoltánnál 1937-ben, amikor a püspöki kinevezésről az újságból értesült. Zoltán szerencsés előmenetelekor ismeretlenként is örül, hogy „családunkban ismét valaki elérte e magas méltóságot, mit néhai kedves Gyula sógorom” viselt.
A címerek
Meszlényi Zoltán csucsostalpu püspöki pecsétnyomója. Felirata Felirata: S D ZOLTANI LUDOV MESZLENYI DEI ET AP SER EPPI TIT SINOPENI. 1937. Sárgaréz. PL Pecsétgyűjtemény. Fotó: Mudrák Attila
81. Meszlényi Zoltán püspöki pecsétnyomója. Felirata: S D ZOLTANI LUDOV MESZLENYI DEI ET AP SER EPPI TIT SINOPENI. 1937. Sárgaréz. PL Pecsétgyűjtemény. Fotó: Mudrák Attila
82. Meszlényi Zoltán püspöki címere. Pecsétnyomó és családi címer alapján tervezte a Szerző. Rajzolta és színezte Kovácsné Somogyi Zsuzsa. Digitális fotó: Szőnyi Tamás 102. Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani vikáriusi pecsétnyomója. Felirata: S D ZOLT LUD MESZLÉNYI EPI TIT SINOPENI VIC CAPIT STRIGON. 1950. Sárgaréz. PL Pecsétgyűjtemény. Fotó: Mudrák Attila
103. Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani vikáriusi pecsétnyomója. Gumi. PL Pecsétgyűjtemény. Fotó: Mudrák Attila
104. Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani vikáriusi pecsétnyomója. Gumi. PL Pecsétgyűjtemény. Fotó: Mudrák Attila
A Meszlényi családban található egy családi festett címer 1242-es évszámmal ellátva és jelmondata a Dum spiro spero. Az évszám már gyanússá válik, a jelmondat még inkább növeli ezt a gyanút. A festett címer ebből az időből még ismeretlen. Hivatkozom jeles heraldikusunkra, Bertényi Ivánra. Hazánkban a tatárjárás előtt mintegy tucatnyi- főként pecsétről ismert címert tart számon a szakirodalom. A fegyveres harcok, a lovagi tornák világán túlmutat a címer, amikor a XVI. században befejeződnek a lovagi tornák és a csatákból visszaszorulnak a címeres pajzsok, a cimerek tovább élnek. A legrégibb ismert címeradományt Károly Róbert nevében 1326-ban állították ki az ernyei Herczegh család részére.. Tehát az évszám nem helytálló, a jelmondat pedig Székesfehérvár püspökének, Prohászka Ottokárnak a jelmondata és mivel a Meszlényi család Fehérvár megyei kötődésű, ezért feltételezem, hogy ez az összeállitás a püspök ideje alatt: 1906-27 között Székesfehérvárott készült a festett címer. Ez a megállapitás kimondottan a kép összeállitására érvényes, de nem vonja kétségbe magát a cimernek a meglétét, címer hiteles. A Meszlényi címerek is különbözőek. A családi címer egyik festett változata Sárváry leírása szerint zöld fa, azon galamb és párduc látható. Ez valójában Meszlényi Ignác tulajdonában lévő cimeres levél a XVIII. századból. Az égszinkék pajzson hármas zöld halomból kinövő barnatörzsből három zöld, leveles ág középső ágán nyitott csőrű természetes szinű csalogány. Arany- fekete nyitott rostélyú sisak jobbról ezüst-vörös, balról égszinkék – arany leveles sisaktakaró. Sisakdisze aranykoronából előtünő arany ágaskodó, jobb mellső lábával egyenes ezüst kardot tartópárduc, jobbról vörös-arany, balról kék-fekete szárny veszi közre. Más forrás szerint galamb helyett barna fülemülét ábrázolnak nyitott csőrrel. A családi címer régebbi ismert formája figyelhető meg a Sallér életfán. Festetics György feleségének Sallér Juditnak 1793. március 7-én I. Ferenc által kibocsátott oklevelében Meszlényi Benedeknek és Juditnak mint rokonoknak a címere is megtalálható. Ez a cimer visszavezet a XVI. századba. A címerpajzs kék mezejében hármas ezüst szikla közepén álló barnatörzsű, két zöldlombozatú ág között ezüst madár (csalogány? Galamb?) áll. Fölötte arany nyitott rostélyú sisak, jobbról arany-kék, balról ezüst-kék takaró. Sisakdisze hármas aranykoronából kinövő, fekete (ezüst?) sasszárnyak között, jobb mellső lábával kivont hajlított ezüst kardot tartó jobbra fordított arany oroszlán. Némileg más a címer a Siebmacher féle leírásban. Itt a sziklából zöld hármashalom lett. Így a kék mezőben a hármas halomból kinövő barnatörzsű, de már telt zöldlombozatú fán arany? madár áll. Foszlány arany - kék, a heraldikailag baloldalon vörös-ezüst változatú. A sisakdísz itt is az oroszlán. Meszlényi Zoltánnak nem maradt fenn püspöki címere, csak a püspökszentelés szertartási könyvön egy nyomott lila színű címer és öt tipárium . Saját cimerrel, pecséttel tehát 1937-ben találkozunk először. Az öt pecsétnyomóból három rézből, kettő gumiból készült. Nézzük ezeket. A püspökszentelés szertartása alkalmából készült kiadványon megtalálható a lilaszinben nyomtatott cimer, a püspök jelmondatával a FIDENTER AC FIDELITER felirattal. A forditása hittel/bizalommal és hűséggel lehetne. A csücskös talpú pajzs cimerképe három halom, közepén teltlombozatú fa, ezen madár áll. A sisak helyére a püspöki cimerbe a püspöki jelvények kerülnek, így a pajzs mögött középütt kereszt, jobbról püspöksüveg, balról a pásztorbot. Sisakdisze a püspöki kalap, és a róla kétoldalt leomló hat-hat bojt sisaktakaróként szolgál. Tehát a cimerkép megegyezik a családival. Hihetnőnk azt is, hogy ez pecsétnyomó(vagyis tükörkép), de a cimerhez tartozó jelmonda pozitiven jelenik meg, ezért a cimer készitésénél ez bizonyult döntőnek. Püspöksége idejéből maradt meg sárgarézből egy tipárium. A tipáriumok cimerképe azonosak, csupán a feliratuk és pajzsuk különbözőek. A püspöki réztipárium háromszög pajzsu. A majuszkulás felirata: S/IGILLUM/ D/OMINI/ ZOLTANI LUDOV/ICI/ MESZLENYI DEI ET AP/OSTOLICAE/ S/ACRAE/ E/CCLESIAE/ R/OMANAE) EP/ISCO/PI TIT/ULARIS/ SINOPENI/ENSIS/. 1937. Két gyöngysor között kereszt alakkal indit.
Káptalani vikáriussá történt kinevezésekor külön pecsétet készített, amelyet hivatalos levelezései alkalmával használhatott. Sárgarézből készült csücsköstalpú pecsétnyomójának felirata: S/IGILLUM/ D/OMINI/ ZOLT/ANI/ LUD/OVICI/ MESZLÉNYI EP/ISCO/PI TIT/ULARIS/ SINOPENI/ENSIS/ VIC/ARII/ CAPIT/ULI/ STRIGON/IENSIS. Két gyöngysor között kereszttel indit. A három gumitipárium mindenben megegyeznek az előzővel, kivéve anyagukat.
A püspök boldoggá avatási életrajzának megírásakor lehetett arra gondolni, hogy a püspöki címert meg lehetne festeni. A címer színezésében a tipáriumok grafikus jelzése segítséget jelentettek. A pásztorbot a heraldikai jobb, vagy baloldalra kerülésében az számitott döntőnek, hogy a püspökszentelés szertartási könyvén nem pecsétnyomóként olvasható a címer, hiszen az alatta lévő jelmondat pozitíven jelenik meg, tehát nem pecsétnyomóként. Így került a püspöksüveg a heraldikai jobboldalra. A címer tehát a következő: a csücsköstalpu pajzson, kék alapon zöld hármas halom, annak közepén barna törzsű zöld teljes lombozatú fa áll, tetején ezüst fülemüle nyitott csőrrel. A püspöki kalap a szokásos hat-hat zöld színű bojtokkal. A sisak helyén középen az ezüst kereszt, a heraldikai bal felől az arany püspökbot, jobbról a drágakövekkel díszített arany-ezüst mitra. Alatta a zöldszalagú jelmondat FIDENTER AC FIDELITER. A címert e szerző elgondolása és megfontolása alapján rajzolta és festette Kovácsné Somogyi Zsuzsa.
Lásd még: