Címerhatározó/Mezőzombor címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Mezőzombor címerével foglalkozik.

---

A települést 1298-ban említik először. Neve Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek a nevéből származik. Hajdan várkastélya is volt s ez a Zumbor nevet viselte. 1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült. I. Lipót 1665-ben városi rangra emelte s különféle szabadalmakkal ruházta fel. Pecsétje 1698-ból származik. Itt született Lippay György (1600-1666) esztergomi érsek. A Rákóczi-szabadságharc idején újraMezőzombor címere elnéptelenedett, 1732-ben csak a lerombolt templom falai emlékeztettek a településre. A később újra benépesült falunak a XVIII-XIX. században tucatnyi birtokosa volt, köztük az Orczy, Vay és Andrássy család. A községben három templom van. Az ősi katolikus templom elpusztult és újjáépítésének időpontja nem ismert. A református templom 1822-ben épült. A görög katolikus templom építési ideje szintén nem ismert. A XIX század végén épült gőzmalom sokáig üzemelt. A helyi lakosok fogyasztási szövetkezetet tartottak fent a XX. elején.[1]

• Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó