Címerhatározó/Munkácsy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Munkácsy családok címerével foglalkozik.
Munkácsy 1650
szerkesztés
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Munkácsy 1880
szerkesztés
Munkácsy nemességének bejegyzése a Királyi Könyvekben: Polgári Kori Kormányhatósági Levéltárak – Király Személye Körüli Minisztérium – Királyi Könyvek (K 19)– LXVIII. – 312-314. p
Ferenc József 1880. december 12-én hagyta jóvá a 110 éve elhunyt Munkácsy Mihály magyar nemesi címét. A festő egy olyan kitüntetésre hivatkozva kérvényezte a nemességet, amellyel csak oszták lovagi rang járt volna együtt, Tisza Kálmán miniszterelnök ennek ellenére méltányosságból javasolta a cím megadását.
Arany Krisztina
Munkácsy Mihály (Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.) halálának 110 éves évfordulójára emlékezünk májusban. A művész életét Dallos Sándor népszerű életrajzi regényén kívül, egy most készülő film is feldolgozza. Talán kevésbé ismert, hogy Ferenc József 1880-ban magyar nemességet adományozott munkácsi előnévvel az asztalos legényként induló, művészetével rendkívüli karriert befutó festőnek.
A nemesség adományozás érdekessége, hogy Munkácsy egy korábban elnyert kitüntetésére hivatkozva folyamodott a magyar nemességért. Az 1878-as Párizsi Világkiállításon Milton című képével elnyert aranyérme elismeréséül 1879-ben megkapta az uralkodótól a Vaskorona Rend III. osztálya kitüntetést.
A kitüntetés jellegzetessége, hogy az eredetileg Napóleon által, itáliai királlyá koronázása alkalmából, 1805-ben alapított Vaskorona Rend osztrák császári renddé alakult, mivel I. Ferenc osztrák császár az osztrák fennhatóság alá került itáliai területekből kialakított Lombard–Velencei Királysággal együtt a rendjelet is átvette, és 1815-ban gyakorlatilag újra alapította. A kitüntetés 1884-ig rangemeléssel, azaz osztrák lovagi ranggal járt együtt, amelyet külön kérvényezni kellett.
Munkácsy azonban – a kitüntetésre hivatkozva – a magyar nemességet kérelmezte, amire az ekkoriban a magyar királyi belügyminisztériumot is vezető Tisza Kálmán miniszterelnök állásfoglalása szerint nem volt jogosult. Tisza ezért méltányosságból javasolta a nemesség megadását. A miniszter az ekkoriban Párizsban élő festő nemzetközi hírnevére, valamint Bereg vármegye főispánjának jelentésére hivatkozott. Gr. Schönborn Bucheim Ervin főispán szerint Munkács városa nemcsak nem kifogásolta a munkácsi előnév adományozását neves szülötte számára, de díszpolgárrá szándékozott avatni a festőt.
A magyar nemesség adományozás ügymenetét betartva, a belügyminiszter benyújtotta a módosított javaslatot a m. kir. Minisztertanács elé. A Minisztertanács 1880. november 5-én tartott (47.számú) ülésén jóváhagyta az előterjesztést, amelyet a bécsi székhelyű Ő Felsége Személye Körüli Minisztérium terjesztett az uralkodó elé. Az előterjesztés utolsó oldalán, széljegyzetben olvasható Ferenc József legfelsőbb elhatározása a nemesség adományozásról.
A nemesi oklevél kiállítására és kiadására vonatkozó további ügymenetet szintén a bécsi székhelyű magyar minisztérium felügyelte. Ennek megfelelően, a minisztérium irattárában fennmaradt Munkácsy Mihály aláírásával a nemesi oklevél átvételét igazoló elismervény is.
A nemesség adományozás és a címerkép bevezetésre került a Királyi Könyvekbe.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: