Címerhatározó/Rozgonyi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Rozgonyi család címerével foglalkozik.
A Rozgonyi család őse, Rajnald, V. István királytól (1270-1272) kapta 1270-ben a névadó Rozgony várát.
Ősrégi, kihalt hires család, mely Rozgonytól vette nevét. Törzse az V. István alatt élt Raynald, királyi főlovászmester, Szabolcs vármegye főispánja és a király fiának, Lászlónak főasztalnok mestere, ki a karinthiai és csehországi háborukban, valamint a görögországi hadjáratban szerzett érdemeiért Abuj, Szabolcs és Zemplénvármegyékben birtokokat kapott, köztük Rozgonyt is. A családból számosan viseltek magas közhivatalokat és méltóságokat. Nevezetesebb tagjai I. Simon országbiró, II. Simon veszprémi, később egri püspök, a ki Várnánál esett el, I. György országbiró, II. István essegvári várnagy, bakonyi, később temesi főispán, a ki Galambosnál harczolt, 1431-ben Diósgyőrt, Földest és Dédest kapta Borbála királynétól. Ennek a neje volt Szentgyörgyi Cziczelle, a galambóczi hősnő. A család utolsó tagja VII. István volt, a ki 1523-ban halt meg.[1]
+++++++
Gőzsy:
Régi magyar nemes család, amely az egykori Abaúj vármegyében fekvő Rozgony helységről kapta a nevét. V. István király uralkodása alatt váltak országosan is ismertté, majd számos jelentős hadi, illetve politikai tett emelte tovább hírnevüket. Zsigmond király Rozgonyi Istvánné, született Szentgyörgyi Cecília hadi tetteiért több Somogy megyei birtokot adományozott a családnak Tab és Balatonendréd vidékén. Zsigmond utóbb újabb adományokkal gyarapította itteni birtokaikat (Fiadon, Kötcsén, Nyimben) így a XV. században a vármegye nagybirtokosai közé sorakoztak, és vezetői lettek a somogyi közéletnek. A Hunyadi Mátyást királlyá választó országgyűlésen Rozgonyi Sebestyén jelen volt Szilágyi Mihály kísérőjeként, és a Mátyásért Prágába küldött követségben is.
Címerük: jobbra dőlt kék kerektalpú pajzsban szétterjesztett szárnyú fehér hattyú, mely csőrében arany liliomot tart. Az adományozott címer leírása nem áll rendelkezésre, csupán egy festmény alapján ismert, így nem lehet egyértelműen eldönteni, vajon nem halat tart-e csőrében a hattyú. Ugyanez a motívum látható a rendhagyó módon a pajzs baloldali szegletén álló csőrsisakon, melyről két oldalt kék takaró fodrozódik lefelé.[2]
- Irodalom:
Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 80-81.[3]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: