Címerhatározó/Rumy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Rumy család címerével foglalkozik.
rábadoroszlói és rumi Rumy szerkesztés
,_b%C3%A1r%C3%B3_Esterh%C3%A1zy_D%C3%A1nieln%C3%A9.jpg)
Borovszky:
Rumy (Rába-doroszlói és rumi). Eredetéről már a bevezetésben megemlékeztünk. Rumy Doroszló 1292-ben III. Andrástól nyerte Rum földjét. R. János pedig I. Lajos királytól a Rába folyó vámszedési jogát. Doroszló és Pál Zsigmond király idejében alpohárnokmesterek, Péter 1533. és Farkas 1558-ban alispánok. Lukács 1571-ben, Mihály 1608-ban a vármegye követei. A család e század második felében halt ki. Balozsaiban, Kis-Somlyón s több más helyen volt birtokos. Czimer: a paizs veres mezejében pánczélos könyöklő kar ezüst serleget tart, felül középen hatágú arany csillagtól kisérve. Sisakdísz: paizsalak, csillag nélkül.[1]
Árpád kori eredetű család. A 16. században néhány tagja viszonylag magas tisztséget viselt — egy prágai követ is volt közöttük — s familiárisi kapcsolatban voltak az irodalom- és művészetpártoló Nádasdy Tamás (1498— 1562) nádorral.
A Rumyak egyik (sőt két) őse, Doroszló, a Zsigmond-korban alpohárnok volt. A serlegábrázolás a Rumyak által használt pecséteken már 1550 körül feltűnik. A család birtokában volt a díszes Rumy-serleg, a német reneszánsz ötvösség egyik remeke, mely 1884 körül külföldre került (52 000 forintért eladták Karl Mayer Rothschild (1820—1886) frankfurti műgyűjtőnek (aki azon bizonyos változtatásokat hajtott végre), majd az özvegyének 1895-ben bekövetkezett halála után feltehetően Angliába került, 1937-ben ugyanis a magyar származású Rózsika von Wertheimstein fia, Victor Rothschild (1910—1990) angliai gyűjteményéből került a Sotheby’s londoni aukcióján eladásra), majd hosszú lappangás után 2005-ben a Christie’s New York-i aukcióján Brieg serleg néven (Brieg Cup, azaz brieg-i serleg) 710 400 dolláros (több mint 140 millió forintos) leütési áron kelt el (miután a korábbi változtatásokat eltávolították róla). A serlegen megtalálható a sziléziai Brieg, a mai lengyelországi Brzeg város címere és egy felirat. Ezért feltételezik, hogy az ötvöstárgyat Brieg város tanácsa készíttette Frigyes hercegnek esküvői ajándékként. A 15—16. században Frigyes néven azonban négy sziléziai (liegnitz-briegi vagy liegnitzi) herceg is uralkodott. A legvalószínűbbnek Marc Rosenberg 1922-es ötvösjegy-katalógusának adata alapján az tűnik, hogy a serleget feltehetően a nürnbergi műhelygyakorlattal rendelkező, AV vagy VA mesterjelű boroszlói mester III. Frigyes liegnitzi herceg (1520—1570) számára, Katherina von Mecklenburg-Schwerinnel kötött házassága (1538) alkalmából készítette. Ha tehát elfogadjuk a nagy serleg készítésének 1538 körüli dátumát, azt is meg kell fontolnunk, hogy ilyen hamar elkerülhetett-e a serleg egy sziléziai hercegtől a Rumy családhoz, s birtoklása válhatott-e olyan meghatározó hagyománnyá, hogy a családi címer fő motívumává váljon? Vagy pedig a serleg csupán a család egyik tagjának az alpohárnoki tisztségét jeléüli a családi címerben, miáltal az egyben egy hivatali címer is. A nagy serleg későbbi megszerzése vagy pedig valamilyen (bármilyen) díszes serleg megszerzésére irányuló családi törekvés csak erősíti a családban meglevő alpohárnoki hivatal számon tartásának fontosságát, hiszen a serleget úgy lehetett prezentálni a családi legendáriumban, hogy az a régi alpohárnoki ős(ök) hagyatéka. (A nagy serleg mellett tulajdonukban volt még egy 16. századi kisebb, két részből álló, házasságkötéseknél használatos egybejáró úgynevezett iker- vagy kettős serleg is, ami azt mutatja, hogy a Rumiak - talán a a címerük, meg az alpohárnoki (két) ősük miatt is - nagyon vonzódtak a díszes serlegekhez.) Minden esetre az tény, hogy az eddig előkerült első hazai írásos feljegyzés, mely a nagy serleget a Rumy család birtokában tudja, csupán 1694-ből származik.
A serleg első ismert, nyomtatásban megjelent leírása 1825-ből származik, a szombathelyi Bitnicz Lajos (1790—1871), Tudományos Gyűjteményben megjelentetett Zala megyei útleírásában. A Rumy-serleg leírását, Bitnicz cikke alapján, az 1862-ben megjelent családtörténeti munkájában Nagy Iván is közölte, félreértésből azonban összeolvasztotta a serleg leírását a Rumy család címerének ismertetésével.
- Irodalom:
VASVÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Írta ifj. dr. Reiszig Ede, átnézte dr. Borovszky Samu és Csoma József. In: Borovszky: Vas vármegye [2]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: