Címerhatározó/Seip címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Seip (olv. Szajp), Seipner család címerével foglalkozik.
A paizs egyenes vágásu fején, a régi tornapaizsokra némileg emlékeztetően, a jobb felé eső részen félkör alakban ki van vágva. Eddig unikum hazai sírköveinknél. A pajzs mezeje puszta, vagy családjegyet tertalmaz, mint a 4. számu sírkő; a mélyedések sokszor szuroknemű fekete anyaggal töltvék ki. Időrendben bemutatunk néhányat. Az egyik sírkőnek (5. sz.) fölirata:
E szerint tanusítja, hogy az 1374-ik évben elhunyt Seip András (vagy talán Seipner) kassai polgár sírköve van előttünk.(Borovszky 75. l.)
A kassai dóm jelenlegi gyökeres restauratiója alkalmával történt fel- és alapbontásoknál a századok homályából napfényre került két érdekes sírkő, mely több érdekes és fontos adattal gazdagítja műtörténetünket. ...midőn a dóm belső pilléreit egészen lebontották, akkor napfényre kerültek azon régi sírkövek, melyek a [főpillér lépcsőzete] pilléreknek mintegy talapzatát képezték.
...
Az egyik sírkő (i. ábra ) a dóm észak-nyugati belső főpillére alatt találtatott, anyaga durva szemcséjű kemény homokkő. Hossza 2'26, szélessége pedig 1'07 méter, tehát már feltűnő nyúlánk alakja is — eltekintve az ábrázolás egyszerűségétől — magas koráról tanúskodik.
A kissé bemélyedt belső mezőben, mintegy 2 centiméternyire kidomborodó leszelt élű, liliom végű kereszt áll, melynek alsó vége — orrokkal diszített gót stilű félköríve alatt nyúl le egészen a feliratos szegély széléhez. A kereszt függélyes gerendájának közepén egy czímertanilag véve jobbról balra dűlő csúcsíves végű és egyenes fejszélü — czímerkép nélküli — czímerpajzs van alkalmazva, melynek e szerint czímermezeje üres és sima. A régi czímerpajzsok rendesen balról jobbra dűlt állásban fordulnak elő, a pajzs ezen kivételes helyzete tehát mindenesetre feltűnő és szokatlan.
A mintegy 15 cm. széles szegély felső bal sarkán lévő keresztjegygyel kezdődik e következő körirat:
HIC EST SEPULTUS ANDREAS SE[.]IP A DO M DDD LXX QUARTO
Ezen sírkő tehát az 1374-ik évben eltemetett Seip (?) András emlékének van szentelve. Kár, hogy ép azon a helyen, hol az elhalálozott vezeték vagy családi neve van bevésve, a sírkő meg van rongálva, s így már nem olvasható biztosan. A felirat betűi a XIV-ik században divó szép alakítású majusculák.
Ezen, valamint a többi sírköveken is előforduló keresztjel és czímerpajzs után ítélve, nem lehetetlen, — sőt igen valószínű, hogy ezen síremlékek a XIII. és XIV-ik században Kassán is létezett Johannita lovagrend elhányt tagjainak sírjait jelezték. Arra utal a johannita kereszt, mint a hit, és a pajzs mint az egyház védelmének jelképe, és mellette szól azon történeti tény is, hogy egy 1285-ik évből származó és jelenleg a kassai levéltárban lévő okmány szerint a szt. János rendnek — fratres hospitales St. Johannis Jerosolymitani — Kassán nemcsak temploma, de kórházzal összekötött zárdája is volt. (Myskovszky)[1]
- Irodalom:
Myskovszky Viktor: Két régi síremlék a kassai dómban. Archaeologiai Értesítő, 1888/2. 125-130.[2]
Külső hivatkozások:
Lásd még: