Címerhatározó/Szombathely címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Szombathely címerével foglalkozik.
A Szent Márton Emlékév alkalmából, 2016-ban rendelte meg az új címert Szombathely polgármestere, dr. Puskás Tivadar. A feladattal Kamper László grafikusművészt bízták meg. Csak utólag derült ki, hogy a pajzstartó kompozíciója, témája, megformálása, sőt az alakok arányai is szinte teljesen megfelelnek a híres spanyol festő, El Greco (1541-1614), Szent Márton és a koldus (1597-1599) című képének, anélkül, hogy arról a bemutatás során (2016. 9. 6.) egyetlen szó is esett volna. Amikor ez kiderült, a polgármesteri hivatal magyarázkodásra kényszerült, miközben a művész mély hallgatásba vonult.
A címertervet előzetesen állítólag heraldikusok is megvizsgálták és a címerbizottság azt rendben találta. (Csáky Imre heraldikus; Balogh Péter, Rumi-Rajki Kör; Bődi Lívia, Szépítő Egyesület, a Levéltár vezetője; Melega Miklós, főlevéltáros; Feiszt György levéltáros; Marosfalvy Antal restaurátor, Tóth Csaba festőművész, Kamper László, grafikusművész, a címerterv megalkotója.)
Mivel az új címerterv nem nyerte el a városi képviselőtestület minden tagjának a tetszését, olyan kompromisszumos megoldás született, hogy marad a város jelenleg is használatos hivatalos címere, míg az újat a nem hivatalos papírokon, zászlón, protokolláris alkalmakon a polgármester fogja használni, így az új címer egy polgármesteri címer lesz.
[A magyar heraldika legfőbb hiányossága, a gyenge szakmai színvonal, lépten-nyomon vissza fog tehát térni minduntalan, amíg az új címerek megalkotását továbbra is helyben döntik el, és heraldikai szempontból laikus festőművészekre, grafikusokra bízzák, ahelyett, hogy arról egy szakértő heraldikusokból álló állami, belügyminisztériumi testület, címerhivatal döntene, melynek jogában állna az új címerek megalkotása, felülvizsgálata, jóváhagyása, valamint az antiheraldikus és ízléstelen címerek kijavítása, eltörlése. -- Sz. L.]
Szombathely címerét a 15. századtól használja. A középkori divatot követi, a vár a település városi rangjára utal, valamint arra, hogy várfallal volt körbevéve. A legrégebbi emlékek az okleveleken fennmaradt (törött) zárópecsétek. A legkorábbi, a város címerét teljes egészében mutató emlék egy függőpecsét, amely egy ingatlanvásárlási okiraton maradt meg az 1600-as évekből. Ezen a csillag és a hold a mostani címerhez képest épp ellentétes oldalon volt látható.
A város 1904-es címerleírása szerint a címer kék mezőben ormozott ezüst vár, nyílt és felül kereszttel ellátott kapuval, két kitárt, megvasalt kapuszárnnyal, ezek mellett, a kapuszárnak magasságában egy-egy alacsonyabb, szintén ormozott bástyafal húzódik, míg a kapu felett ötablakú, vörös fedelű, aranygombos torony, melyen egy erkélyszerű, ormozott építmény emelkedik. A torony mellett jobbra ezüst félhold, balra hatágú arany csillag látható.
1942-ben Szombathely törvényhatósági jogot kapott, ekkor kicsit módosult a címer: elhagyták a kapu feletti keresztet, a kapuba felvont rácsot helyeztek, a kapuvédő bástyafalat pedig orom nélkül ábrázolták.
A szocializmus évtizedeiben csak protokolláris céllal volt használatban települési címer, mivel a települések nem voltak igazán önállóak.
A rendszerváltás után viszont ismét címert alkotott a város, mégpedig a hagyományosnak teljesen megfelelőt: Szombathely Megyei Jogú Város címere csücskös talpú pajzson, kék mezőben, ormozott ezüst vár, nyílt és felül kereszttel ellátott kapuval, két kitárt kapuszárnnyal, ezek mellett pedig - a kapuszárnyak magasságában - kétoldalt egy-egy alacsonyabb, szintén ormozott bástyafal húzódik, míg a kapu felett ötablakú, fedett, gombbal díszített torony áll, két oldalán erkélyszerű ormozott építménnyel, végül a torony mellett jobbra ezüst félhold, balra pedig hatágú arany csillag látható. (Kupi Györgyi: Csillag és félhold a szombathelyi címerben? www.alon.hu 2010.01.03 [1]) [ Feiszt György ]
- Irodalom:
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: