Címerhatározó/Tarcafő címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Tarcafő (1899-ig Toriszka, szlovákul Torysky, németül Siebenbrunn) címerével foglalkozik.
Lőcsétől 14 km-re északkeletre a Lőcsei-hegység déli részén, a Tarca partján fekszik. A falut 1284-ben IV. László király oklevelében "Tarchafeu" néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa 1537.május 3-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a vlach jog alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut "Torizka", "Torizka alias Kystarcza", illetve németül "Siebenbrunn", azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak.
A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a 17. században épült. 1663-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma 1730-ban épült és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu 1788-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött.[1]
A falu már a 16. században is kiadott saját okiratokat, de ezek hitelesítésáre nem használt saját pecsétet. A teljeskörű közigazgatási tevékenység az 1788-ban elkészített pecsétnyomóval veszi kezdetét. Ennek lenyomata megtalálható egy 1801-es iraton. A 38 mm átmérőjű pecsét képe a sárkánnyal küzdő Szt. Mihály arkangyalt ábrázolja. Körirata: PA[tronus]: S[anctus]: MIHAEL·AR[changelus] SIGILLI·POSESIONIS (!)·RORISKA·1788. A falu ezen pecsétet még a 19. század 50-es éveiben is használta. A 19. század 50-es, 60-as éveinek végén egy német körirattal ellátott pecsétet használtak: GEMEINDE TORISZKA. A 19. század 70-es éveiben a körirat magyar nyelvű lett. A 20. század elején a körirat szövege a következő volt: TARCZAFO KÖZSÉG SZEPES VÁRMEGYE+1906. [2] (Sz. L. fordítása)
A falu mai címerének megalkotásakor az 1788-as, egyetlen ismert pecsétképből indult ki. A címer kék alapon aranyba öltözött ezüst Szt. Mihály arkangyal, mint szárnyas lovag, vörös köpennyel, aki a hátára fordult, vörössel fegyverzett ezüst sárkányon áll. Felemelt jobb kezében lángoló vörös kardot tart arany markolattal, a baljában ezüst pajzs van kereszttel, mely alatt arany mérlegek láthatók. A sárkány két oldalán a pajzs arany virágokkal van beszórva.
- Irodalom:
A falu címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: