Címerhatározó/Tordasi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tordasi család címerével foglalkozik.
"Közös czímer-adományt nyertek... 1417-ben a Békásiak és Tordasi Bálint, a kinek aztán Hunyadi János átíratta..." (Bárczay 18. l.)
.jpg)
A fő czímerszerzők papok: Mihály szepesi olvasó kanonok, Miklós sasvári esperes, a váczi káptalan kanonokja és János budai kanonok. A három közül a legutolsó a király kiséretében volt a konstanczi zsinat érdekében tett nagy külföldi útja alatt, míg a két előbbi főképen a zsinaton tett királyának nagy szolgálatokat. E kanonokok érdemeiért rokonaik, Békási Gergely két fia, Tordasi Bálint és egy István, kinek családi neve olvashatatlan, is részesek a czímeradományban.
Zsigmond király eredeti oklevele idők folyamán, hogyan, hogyan nem, nem tudjuk, egy városi polgárhoz, István, budai patikáriushoz került; 1449-ben végre Tordasi Bálint deák, az 1417. évi czímernyerők egyikének valószinűleg fia, Hunyadi János kormányzó itélőszéke előtt pörbe idézi a budai polgárt; és előadván, hogy ennek birtokában van Zsigmond királynak oly czímeradományozó oklevele, mely Bálint deáknak családi czímerére is vonatkozik: birói úton követeli a patikáriustól, hogy annak hiteles másolatát engedje át neki. Az armálist őrző budai polgár nem tesz ez előadás ellen semmi kifogást; beismeri, hogy a kérdéses armális nála van; kész azt a kormányzói ítélőszék előtt felmutatni és nincs semmi ellenvetése, hogy Tordasi Bálint deák arról másolatot kapjon. Így jött létre Hunyadi János kormányzónak 1449 április 13-án kelt oklevele, mely Zsigmond király czímeradományát korunkra juttatta. Ez az oklevél tehát ép úgy felkelti a figyelmet az átírás módja, mint annak kiadója által, mert Hunyadi Jánostól ez a negyedik ismeretes – igaz, jogi természetére nézve, mint bírói átirat, a másik háromtól merőben különböző – czímeres levél.
Hunyadi Jánosról tudjuk, hogy az országnagyok 1447 évi végzeménye szerint, mint az ország kormányzója, csaknem királyi hatalmat gyakorolhatott. Bizonyos korlátokon belül, birtokadományokkal is gazdagíthatta az érdemeseket; már pedig a birtokadomány nemesítéssel járt; ebből következik, hogy czímert is adhatott, mert ez viszont a nemességnek volt járuléka. Bár az említett végzemény a kormányzónak czímeradományozási jogáról nem szól: több példából tudjuk, hogy ezt a jogot igénybe vette. Ebben az oklevélben azonban nem új jogot ád, hanem főbirói hatáskörében hiteles másolatban állít ki egy régi jogról szóló oklevelet. A kormányzó tehát itt csak a Zsigmond király okleveléről vett szószerinti másolat hűsége mellett bizonyít, de ezzel nem erősít meg régi jogot.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: