Címerhatározó/Trattner címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Trattner család címerével foglalkozik.

---

petrózai Trattner

Trattner János Tamás 1717-ben szül. Jahrsmansdorfban Günsnél Ausztriában szegény szülőktől, 1735-ben Bécsben nyomdásszá lett, 1748-ban ugyanott nyomdát állított, melynek utóbb kiterjesztése folytán Pesten, Zágráb, Linz, Triest, Innsbruck városokban fiok-intézeteit állítá fel, 18 könyv kereskedéssel a legelőkelőbb városokban, sőt Varsóban és Frankfurtban is, két papiros malma is volt. Hzg. Lichtensteintől megszerzé Ebergäszing uradalmát, mit utóbb eladott. Mária Terézia udvari nyomdásszá nevezte ki, I. Ferencz császár római birodalmi lovagi rendre emelte, II. Leopold királytól pedig 1791-ben magyar nemességet kapott ily címerrel: a pajzs négy felé oszlik, az 1. és 4-ik udvarban fekete oszlopon, melyek oldalán F. I. arany betű és szám ragyog, egy fekete sas szárny kiterjesztve lebeg, a 2. és 3-ik vörös udvarban arany nyaklós ezüst griff ágaskodik; a pajzs közepét koronás kisebb vért foglalja el, melyben zöld téren vörös csőrű kétfejű ezüst sas széterjesztett szárnyakkal áll. A pajzs fölötti sisak koronáján két koronás sisak áll, a jobb oldaliból egyes fekete sas szárny, a balból arany nyaklós ezüst griff emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös. E Trattner János Tamás meghalt 1798. máj. 13-án. Micsoda vérséges viszonyban állott ehhez a következő, nem tudjuk. Trattner Mátyás Vas megyében Felső-Eörben született. Fiatal korában Bécsbe a főlebb említett Trattner János Tamás nyomdájában tanult. Járt Párizsban. 1779-ben Budán az Egyetemi nyomda igazgatója lett. 1780-ban pedig Pesten magának állított nyomdát, melyet 1813-ig és fia halála után ismét 1824-27-ig igazgatott. A magyar irodalomra nézve nagy érdemeket szerzett, 1819. jun. 30-án pedig I. Ferencz királytól Krassó megyei Petróza helységre maga, és fia János Tamás, és rokona Károly mérnökkari kapitány és Spalatrói parancsnok részére kir. adományt nyert, mely 1822. márc. 22-én Bécsben újra kiadatott és azon évi szept. 30-án Krassó megyében kihirdettetett. Az akkor nyert címer következő: a négy felé osztott pajzs 1. és 4-ik udvarában zöld téren a kaptárt körül rajzó méhek láthatók, a 2. és 3-ik udvarban griff ágaskodik. Mátyásnak fia János-Tamás szintén pesti nyomdász, Szatmár és Krassó megyei táblabíró még atyja életében magtalanul meghalt 1824. márc. 14-én kora 34. évében. Mátyás maga meghalt 1828. feb. 16. kora 84. évében. Nejétől Pauer Erzsébettől nevezett elhalt fián kívül két leánya maradt: Karolina Zimburgné, meghalt 1838. ápril. 21-én kora 33. évében, és Mária, ki meghalt 1837. júl. 12-én kora 37. évében, ez neje volt patyi Károlyi István ügyvédnek, ki mintegy fiúsított neje után a Trattner-Károlyi nevét viselé, és az öröklött nyomdát haláláig igazgatá. Az említett Károly mérnöki kapitány utóbb altábornagy és osztályfőnök a hadsereg főparancsnokságnál, 1859-ben a vas korona rendet nyerte. Petróza helység utóbb a Gyika család tulajdonává vált.

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó