Címerhatározó/Zalaszántó címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Zalaszántó címerével foglalkozik.
Szántó település legkorábban használatos pecsétlenyomatának kutatása
A jobbágytelepülések pecsétjében leggyakrabban mezőgazdasági eszközök, a falu lakóinak foglalkozását ábrázoló, környezetét vagy domináns szereppel bíró gyümölcstermesztést bemutató képi megjelenítés fordult elő. Szántón 1705-1785 között a helységbírák, hegybírók és esküdtek többsége (vagy mindenki?) még írástudatlan volt. Az ügyiratokat a tanító (oskola mester) - jegyző készítette.
Szántónak, mint közigazgatási településegységnek az első általam felkutatott címertanilag is értékelhető fenn maradt viasz pecsétlenyomat az 1757. október 12-én készült Kovács István „Bé vallo személly” által előterjesztett - Szántó község lakosainak jogügyei becsük 1757-1853 - okirat hitelesített záradékán található. A fenti okmány és a pecsétlenyomat a Magyar Országos Levéltár (továbbiakban.: MOL) P 275 63. csomó alatt található. A 23x19 mm átmérőjű, ellipszis alakú körben középen két egymást keresztező és hajló szimbolikus szőlőfürt (körirata: SZANTOI / helykitöltő jel (pont) / HELSEG /helykitöltő jel (pont) …ECET / helykitöltő jel (pont)/ (SZÁNTÓI HELYSÉG ..PECSÉT !?)
A szőlő az ősidőkre (1236) visszanyúló szimbólum több hiteles okirat is bizonyítja a településen honos szőlőművelést (Pl. MOL.: DL. 91106) valamint a Szőlőhegy és a falu összetartozását és egységét szimbolizálja egyben a két szőlő egymásba hajló keresztezése. A szőlő motívum nem ismeretlen ebben az időben, hasonlót találunk Monok és Somlószőlős település ismert pecsét lenyomataiban is.
1757. évben
Megvizsgálva az még rejtély, hogy az alábbi 1757. október 12-én kelt okmányon, amelyen Nagy Mártony (Márton) hegybíró és az esküdtek saját kezük keresztvonásaival hitelesítettek, miért került helység pecsétlenyomat. Lehet, hogy csak egy pecsétje volt a településnek? Vagy hegypecsét jellegű helységpecsétje volt Szántónak? Sajnos nem tudom a választ… Remélem erre is választ kapok egyszer. Az esküdtek között szerepelt egy Szekér Lukács is. Térben és időben is ő lehetet a jelenlegi tudásom szerint 9. generációs rokonom apai ágon.
1803. évben.: Kör alakú pecsétlenyomat. Méret:19x19 mm átmérőjű. A mintázat elmosódott, nem értékelhető.
1809. évben.: A már korábban ismert pecsétlenyomat egy 1809. évi kárfelvételi jegyzőkönyv hitelesítése záradékán található. (Zalaszántó címerében innen származik a csoroszlya és az ekevas).
1824. évben.: Kör alakú pecsétlenyomat. Kör alakban a felirat:
„HEGJSÉG 1824 SZÁNTÓI”
Középen a pecséten egy stilizált szőlőtőke. A tőkén fent középen valamint bal és jobb oldalon egy-egy szőlőlevél, köztük fent és lent bal és jobb oldalon két-két szőlőfürt. Méret: 31x31 mm átmérőjű.
1827.évben.: Kör alakú pecsétlenyomat. Kör alakban a felirat:
„SZÁNTÓI HEGYNEK PETSÉTYE”
Szemből nézve alul egy * (csillag) helykitöltő jel található. Középen a pecséten lent egyenes vonallal elválasztott termőföld, felette egy egyszerű, stilizált szőlőtőke. A két szőlővessző 8-as formát alakít.
1845.évben.: Ellipszis alakú pecsétlenyomat. Körben a felirat:
„SZÁNTÓIHEGY POCSET1844.”
Szemből nézve felül középen egy * (csillag) helykitöltő jel található. Középen a pecséten balról egy stilizált szőlőtőke mellette jobbról egy stilizált szőlő metszőkés. Mérete: 28x25 mm átmérőjű.
1879-1885. évek között.: Kör alakú pecsétlenyomat. Körben a felirat:
fent „ZALA MEGYE" lent " SZÁNTÓ KÖZSÉG”
Szemből nézve jonn oldalon középen egy helykitöltő jel található. Középen szántóeszköz (egybarázdás eke). Mérete: 32 mm átmérőjű.
Szekér: ZalaSzántó helytörténet és a Szekér família családtörténet kutatása [1]
- Irodalom:
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: