Állatok/Fehérlepkék/Déli kéneslepke

(Colias sareptensis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3325 bájt

Állatok

Déli kéneslepke

|}


Hím déli kéneslepke
Nőstény déli kéneslepke
Déli kéneslepke
(Colias alfacariensis, Syn: Colias sareptensis)
Más neve(i): -


A déli kéneslepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a fehér lepkék családjában a kéneslepke nemzetség egyik faja.
Főleg Dél- és Közép-Európára jellemző, kelet felé Közép-Ázsiáig.
A hím alapszíne általában élénksárga, a tojóé zöldes-fehér; rajzolatuk hasonló. Szárnyának fesztávolsága 29–50 mm.
Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonáka pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak.
Kékeszöld hernyóját sárga vonalak és fekete foltok tarkítják. Az első vedlés után zöld, a második után sötétzöld (oldala kékeszöld, a légzőnyílások körül fekete pontokkal), a harmadik vedlés után a hátán is megjelenik szelvényenként négy fekete foltocska, a negyedik vedlés után e foltok nagyobbakká válnak.

Hasonló fajok

A déli kéneslepkéhez hasonló faj a fakó kéneslepke (Colias hyale) és a keleti kéneslepke (Colias erate) — előbbitől hímjének élénkebb alapszínével és szárnycsúcsának kisebb sárga foltjaival különböztethető meg.
Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, a nap sütötte lejtőkön röpül.
Májustól szeptemberig 2-3 nemzedéke van (május–június, július–augusztus, illetve szeptember–október).
Hernyói nyáron rágnak; tápnövényük a tarka koronafürt (Coronilla varia).


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Déli kéneslepke

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli kéneslepke témájú médiaállományokat.